Már annyi minden megtörtént velem,
Ha visszanézem az életem
Voltam már itt is ott is, sokszor rossz helyen,
De végre vár a végtelen
Néha eltévedtem ezt jól tudom
Büszke nem vagyok rá, de mégis vállalom
Minek hát a sok beszéd
Engem ne oktass ki ha kérhetem
És ne mondd meg mi hogy legyen
Hiába hiszel benne csodák nincsenek,
Hát ne vedd el a kincsemet
Mert a szabadság mindennél többet ér
És ha nincs belőle az élet mit sem ér
Minek hát a sok beszéd
Inkább vigyen a víz és vigyen az ár
És vigyen tovább a vágy
Vigyen a szél és a szenvedély,
Vigyen tovább feléd. |
