Feledésbe hulló érzéstől
Beszédessé váló csendektől
Ki nem mondott gondolatoktól
Tétovázó mozdulatoktól.
Céltalanul dúló harcoktól
Önérzetet rontó haragtól
Unott, bántó megjegyzésektől
Önzővé lett szenvedélytől...
R: A szerelem meghal és mégis itt van.
Örök tűz, végtelen dal,
Messze száll, akár egy sebzett angyal,
Visszatér lelkünkbe mar.
Megszokásba bújó közönytől
Zaklatásba hajló féltéstől
Porba sújtó pillantásoktól
Hitet oltó hazugságoktól.
Énünk mélyén alvó magánytól
Megalázó, fájó vitáktól
Bennünk rejlő sérelmeinktől
Üressé vált öleléstől.
R: A szerelem meghal ... |
