Lásd az úr házát
Megürült keresztény híveitõl
Mert azok nem hisznek már benne
Sem fiában, aki vérét adta értük az ereibõl
Koromfekete gyász borul rájuk
Merítkeznek sárba szentelt víz helyett
Rohad lépük, gyomruk, májuk
Mert jól tudják vétkeztek
Most sötétségben él a lelkük
Nem látnak új reményt az égen
Mert a mindenható ki mindent megbocsájt
Örökre bünteti õket
Mint egy darázsfészek, úgy duruzsolnak
Ahogy dörmögik a szent imát
De megváltást azt nem nyernek
Mert elhagyták istent, s az õ fiát
Hiábavaló, késõ megbánás
Nem lesz ki nekik osztja az áldást
Üdvözlégy, de csak a pokolban
És legyél érte hálás!
Néha a mélybõl, ha felnéznek
A fájdalom árad a szemükbõl
Mert a láng harapja testük
S vér folyik a lelkükbõl |
