Álmok nélkül
Lüktet és üvölt.
Érzed, hogy közelebb lép.
Megfojt kín.
Mit tennél h’ itt lennél velem?
Ne hidd el,
Hogy nincs már remény!
Ez az élet álmok nélkül,
Semmit sem ér!
Kapard a falról!
Szedd fel a földről!
Vedd el mástól!
Kérd el az égtől!
Álmodj róla!
Vésd be a kőbe!
Nézz fel az égre!
Üvöltsd végre!
Hogy:
Én Életre születtem erre a földre,
Ha sírok az ég hullatja könnyem.
A szél a tenger az erőm.
És én vagyok talán, aki eljövendöl!
Ha vársz még talán,
Újra kitör.
Mert harc nélkül nincsen győzelem,
A vérem megöl.
Jelek a falakon,
Hangok a fejemben zajjal.
Te is hallod,
Az őrülettől megvakultak.
De te
Kapard a falról… |
