Kikezdtem én a csenddel,
Háborúztuk éjeken át.
Becsukott szemekkel nézem,
Hogy hova tűnt az a lány, aki vár?
Tudom, néha nagyon nehéz egyedül.
Tudom, néha minden álmod összedűl.
És az angyalok az égben téged néznek,
És úgy gondolod, hogy sörrel
a kézben rajtad nevetgélnek.
Nekem ne mondd, hogy
nem akarsz az égben járni!
Mesébe illő álmot látni!
Egy fehér felhőn hátra dőlni,
És egy spanglit eltolni!
Éjszakák nappalok múlnak,
Tisztulás a fejnek.
A csillagaim az égről lehulltak,
És ott maradtak a szemeidben.
Visszaadnál mindent, ami kaptál.
Visszakérnél mindent, amit adtál.
És az utolsó percet pénzre elcserélnéd.
Elköltenéd, hogy ne legyél magad a végén. |