Neked mindig sír a szád
Hogy sok a problémád
Játszod a mártírt
Játszod a hőst
Jobban szenvedsz
Mint a valóság
Te tehetsz róla
Mert gyenge vagy
Abból áll az életed
Hogy lopsz egy kis szeretetet
Pedig a szíved
Legbelül üres
Keresed a boldogságot
De mégsem találod
Úgy érzed hogy nincs egy igaz
Rendes barátod
Könnyeidnek sosincs vége, nézhetnél végre az égre
Ha nemcsak magadra gondolnál
Fennmaradnál
Elvárnád, hogy csúszva-mászva téged segítsünk
Elvárnád, hogy sírásodon megessen szívünk
Önzőséged elborzaszt, és undort kelt
Egy kis senki vagy, ez ellen nem tehetsz
Könnyeidnek sosincs vége, nézhetnél végre az égre
Ha nemcsak magadra gondolnál
Könnyeidnek sosincs vége, nézhetnél végre az égre
Ha nemcsak magadra gondolnál
Fennmaradnál |
