A csornai Decaying Incest zenekar most jelentette meg első lemezét. Eddig elég sok helyen léptek már fel, hogy minél több ember megismerje zenéjüket. Az új albumról, turnéról, érdekességekről és egyéb más zenekart érintő dolgokról beszélgettem a banda gitárosával Gyulyás Tamással.

Riana: Szia! Első kérdésem az lenne feléd, hogy régebben a nevetek nem Decaying volt simán?Vagy én tévedek?

Tamás: :D igen ez tévedés, mindig is Decaying Incest voltunk, csak éppen sok embernek kényelmesebb a név első részét kimondani, így néha elfelejtődik, hogy két része van a zenekar nevének, de nem baj, mindenki úgy mondja, ahogy neki tetszik, nem a név a lényeg, hanem a mögötte álló tartalom.

Riana:Thrash metalt itthon nehéz eladni. Mit gondolsz erről? Van pár nagy banda, de elég nehéz műfajt választottatok.

Tamás: Tényleg nehéz ebben a műfajban érvényesülni, de mi ezt szeretjük csinálni.
Amúgy igazából ez a 'Thrash Metal' nem annyira találó arra, amit mi játszunk. Sokszor próbáltuk már kifejteni, megfejteni, hogy mely stílusban mozgunk pontosan, de nem tudjuk, a thrash, talán az áll legközelebb hozzá, és ezt a stílust ragasztották a zenénkre néhányan, a lényeg, hogy mindenki hallgassa meg, és döntse el maga, mindenképpen ajánlom a lemez meghallgatását!!!
Mi így fogalmaztuk meg valamikor a stílusunkat:
"Ez a lemez minden olyan embernek készült, aki a metal zenét szereti. A stílusunkat thrash metalként szokták emlegetni, de igazából mi nem is szeretnénk ennyire behatárolni, véleményünk szerint ez egy befogadható, könnyen meghallgatható, és értelmezhető metal album, amiben biztosan sokan megtalálják az ízlésüknek megfelelő hallgatnivalót. Nem csak a thrash világából merítünk témákat, dalainkban több stílus is ötvöződik."
Ha erről, és az egész lemezről egy bővebb beszámolót szeretne valaki olvasni, nézze meg mindenki a Hammer honlapján készült cikket, ha ezt lehet itt reklámozni.
http://hammerworld.hu/2011/07/18/decaying-incest-sajat-szavaikkal-a-tepd-szet-a-csendet-album/

Riana: Mióta léteztek? Mennyi munka előzte meg az első lemez kiadását? Mikor jelent meg pontosan? Milyen a fogadtatása? Kaptatok róla már visszajelzéseket?

Tamás: A megalakulásunk évét 2005-re szoktuk tenni, hobbiszinten kezdtük az egészet, aztán komolyodott a dolog, a tagok cseréje és hozzáállásának változásával.
Húú az első lemez munkálataiban rengeteg időnk és energiánk benne van, nem volt könnyű összeegyeztetni a munkánk miatt a felvételek időpontját, de, ugye aki akar, az megoldja, és mi nagyon akartuk ezt a lemezt.
Nem is kívántuk összedobni hirtelen, jól kidolgozott anyagot szerettünk volna, valamint stúdiórutinunk sem sok volt, ezért inkább a lassú és gondos munkát választottuk, átgondoltunk háromszor is mindent, és szerintünk ez így jó is lett.
Aztán a kiadóval is egyezkedni kellett, amelyet sikerült megoldani, és a lemez megjelent.
Pontosan 2011 májusában került a boltok polcaira a Tépd szét a csendet album.
A fogadtatásról egyelőre csak annyit tudunk elmondani, hogy közönség szinten nagyon jó, bárhova megyünk játszani, a közönség azonnal a szívébe fogad, a visszajelzések ugyanezen a szinten jönnek, és azok is jók. Ezzel kapcsolatban egy nagyon jó dolog is történt velünk, a nyáron meghívtak minket játszani Csehország legnagyobb zenei fesztiváljára, a Rock For People-ra, amit egy elég komoly válogatás előzött meg, és a Magyar metal stílusban minket választott a szervezőség, és a közönség is, úgy gondoljuk ez elég jó visszajelzés számunkra! Mindent összevetve, egy eredményes évet fogunk zárni, minden szempontból.

Riana: 2009-ben volt egy hosszabb koncertsorozatotok, tettétek ezt lemez nélkül. Megérte? Sok tapasztalattal gazdagodtatok?

Tamás: Lemez szinten már akkor is bontogattuk a szárnyainkat, mondhatjuk nyugodtan, hogy egy kevésbé jól sikerült 5 számos demoval jártuk az országot, de az már a múlt.
Az hogy megérte-e? Több oldalról is megközelíthetjük ezt a kérdést.
Ami miatt megérte az, hogy innen sikerült tovább lépni, és meghozni a döntést, hogy készítsük el első nagylemezünket, köszönhető ez a közönség visszaigazolásának, hála istennek mindenhol tetszett a zenénk az embereknek. Valamint fellépni, és koncertezni mindig megéri, sok barátot, és ismerőst szereztünk, valamint jó kis fellépési rutint, ami jól jön mindig.
Ami miatt nem érte meg, azok az anyagiak, annyira nem akarok ebbe belemenni, szerintem mindenki tudja, mire gondolok, siralmas jelenleg a helyzet anyagi szinten az országban, értem ezt mindenre, de főleg a zenei piacra! Valaki adhatna már egy jó receptet ennek megváltoztatására :D.

Riana: Nehéz volt kiadót találni az albumhoz? Hogy jött képbe a Hammer?

Tamás: A kiadót egyrészt a 2009-es koncerteknek is köszönhetjük, a koncertek után jött képbe a Hammer, felvettük velük a kapcsolatot, megbeszéltük a teendőket, tetszett nekik a zenekar, ennek hatására azonnal elkezdtük a felvételeket. A Hammert, mint kiadót egyértelműnek láttuk, mert egy metal lemezt egy olyan kiadó adjon ki, aki ezzel a stílussal foglalkozik, tehát adott volt a választás szerintem. Valamint anyagilag és kényelmi szempontból is így jöttünk ki a legjobban az egészből.

Riana: Ha le kéne írni az elmúlt, mögöttetek lévő időszakot, hogy jellemeznéd?

Tamás: Nagyon küzdelmes időszak áll mögöttünk, és úgy látjuk nagyon küzdelmes időszak áll még előttünk is, de kitartóak vagyunk, nem is lehet ezt másképp csinálni, sok kitartás kell, ez az ami sok mai csapatból hiányzik, és ez tönkre is teszi őket. Folyamatosan keresni kell a lehetőségeket, ezt tettük ez idáig is, és ezt tesszük ezután is. Nehéz volt minden számunkra, hisz szinte az egészet, amit most fel tudunk mutatni, azt a semmiből építettük fel, mi magunk, minket nem nyomott senki előre, nem reklámozott, nem szponzorált senki, mindent magunknak köszönhetünk, és verejtékes munkánknak!

Riana: Nehéz volt idáig eljutni a mai magyarországi helyzetet ismerve? Vidéki zenekarként nehezebb érvényesülni, nem?

Tamás: Erre a kérdésre szinte már válaszoltam is az előzőekben :D, de van itt valami, ami minket nagyon bosszantani szokott, ezt ki kell adnom magamból, még ha hosszúra is nyúlik mondandóm.
Vannak Magyarországon a profinak mondott zenekarok, akik érdekes módon, koncertjeiken még a mai napig is jól bevált régi, 20-30 éves slágerekkel villognak! Míg mi soha nem tettünk ilyet, mindig magunkat adtuk a színpadon, és mindig azt adtuk a közönségnek, ami belőlünk jön, ami mi vagyunk, magunkat kell megszerettetni, nem pedig azokat, akiket már szeretnek 20-30 éve. Felvetődik a kérdés bennem, miért teszik ezt, talán nem bíznak saját tehetségükben, nem bíznak abban, hogy saját ötleteik a közönséget meg tudják fogni, vagy talán nem is igazán gondolják olyan komolynak szerzeményeiket, hogy az vonzó legyen a közönségnek?
Sokszor felháborít, hogy ilyen eszközökhöz folyamodik néhány, úgymond profinak nyilvánított csapat! Hát ez a profizmus? Én nem hinném. Amíg ez a magatartás nem változik, addig folyamatosan nehezítik mindenki helyzetét, aki a maga útját próbálja járni, vegyék már észre, hogy ezzel csak rontanak a saját helyzetükön is, másén meg főleg. Hisz a közönség, amíg ezeket a régi slágereket fogja hallani, addig követelni is fogja, így nem fogja eladni az újat soha senki, ezt kéne végre felfognia néhány feltörekvő bandának, akik ebből próbálnak előnyt kovácsolni. Akár meg is kövezhetnek, de ez a nagy igazság, nyugodtan el lehet gondolkodni!
Nagyon nehéz volt idáig eljutnunk, ezen okok miatt is, viszont sok munkával, és odaadással elérhetővé válnak bizonyos dolgok, de ez csak akkor lehetséges, ha mindenki így gondolja. A mai helyzetben, amikor lemezt sem vásárolnak az emberek, és nagyon koncertre sem akarnak járni, nem igazán könnyű érvényesülni, vidéki zenekarként ráadásul sok reklámot sem kapunk, ami reméljük, hamarosan változik.
Ezt már biztosan mások is mondták, akkor most én jövök, a piac is nagyon telített zenekarokkal, sok zenekar van, aki nem is való a színpadra, mégis néha sokkal jobban tudnak érvényesülni, mondjuk, mert anyagilag jobbak a lehetőségeik, vagy komolyabb érdekeltségeik vannak néhány helyen, vagy esetleg nem vidékiek, ugyebár így sok fővárosi helyen megspórolják az utiköltséget, innentől kezdve máris nem foglalkozik senki olyan zenekarral, aki mutatni is tud valamit, nemcsak a pénztárcáját.
Olyan ez mint a „Kib….ott popszakma”, mindent az a szemét pénz irányít.

Riana: Mik a jövőbeli terveitek?

Tamás: Koncertezni fogunk a jövőben is, ez már biztos, folyamatos szervezés alatt állnak az időpontok, ezeket mindenki figyelemmel követheti az elérhetőségeinken, vagy akár a lemezt is meghallgathatja. Vannak videoklip terveink is, reméljük ezek még ebben az évben megvalósulnak, igyekszünk, hogy így legyen! Célunk, hogy minél több embernek megmutathassuk zenénket élőben, és ezt meg is szerettessük velük, egyelőre ez sikerült, továbbra is erre törekszünk! Illetve már gőzerővel dolgozunk, hogy a következő lemez is elkészüljön, írjuk az újabb dalokat, melyekből néhányat már játszunk fellépéseinken a lemez anyaga mellett is.

Riana: Köszönöm szépen az interjút és további sikert kívánok!

http://www. decaying.uw.hu/index.html
http://www.facebook.com/dincest