Tavaly októberben vált teljessé a szegedi Dystopia első magyar nyelvű EP-je, ami az anyanyelv használata mellett számos egyéb zenei újítást is felvonultatott a zenekar korábbi munkásságához képest. A Mesterlövész kislemez mindhárom dalára készült videoklip, ebből kettőben Kárász Zénó színművész hozta a főszerepet. A most megjelent Utolsó repülés című vadonatúj szerzemény egy szöveges videót kapott, azonban mind a dal, mind a kisfilm tartalmaz egy-egy váratlan fordulatot.

A premier kapcsán egy hosszabb kérdezz-felelek készült Vári Gábor énekes-gitárossal, ő mesélt a dal és a videó megszületéséről.

Egészen eredeti ez a látvány a videóban. Mit láthatunk itt valójában?
Dobrotka Silvia szegedi operaénekesnő - Kovács Dániel (The Void) barátunk párja - hobbiként szobrokat készít. Volt egy kiállítása még tavaly nyáron és iszonyúan megtetszettek a munkái. Ez nagyjából abban az időszakban volt, amikor a Mesterlövész videóklipjét befejeztük, és már akkor éreztem, hogy ebből lehetne valami termékkapcsolás, de még fogalmam se volt, hogyan. Mindenesetre volt két szobor, ami nagyjából illett tematikában két készülő dalunkhoz. Gyorsan elkértem és elvittem ezeket Márkhoz (Valach Márk - No Total Films), hogy valahogy fotózzuk-videózzuk be ízlésesen, hátha ki tud hozni belőle valamit. Eltelt egy év, közben küldözgettem a dal verziókat, majd egyszer csak megjött az első belenézőke, amire csak annyit tudtam mondani, hogy szerintem ezt egész egyszerűen nem lehet ennél szebben megcsinálni. Azért is örülök kimondottan, mert bár teljesen más az alany, és a forma, mégis sikerült vizuálisan bent maradnunk abban az univerzumban, amit a No Total Films-es srácokkal a klippekkel megalapoztunk. A hab a tortán pedig, hogy itt tombol körülöttünk ez az AI őrület, mi mégis olyasmivel álltunk elő, amiben egy igazi művész igazi szellemi terméke látható egy másik igazi művész kivitelezésében. Erre nagyon büszkék vagyunk.

Aztán a végén váratlanul playthrough videóba vált az egész.
Na igen! Ezt szintén Márknak köszönhetjük. Egyszer csak ránk szólt, hogy oké, hogy lyric video, de, hogy a dal utolsó harmada gyakorlatilag instrumentális, sőt gyakorlatilag onnan majdnem végig szólózás megy, amit akár meg is lehetne mutatni.

És két gitárszóló között hirtelen felbukkan a szaxofon! Na ez honnan jött?
Levivel hatalmas közös kedvencünk Plini, akinek a 2020-as Impulse Voices lemezén a Pan című számban van egy irgalmatlanul eltalált szaxi szóló. Az az album egyébként is borzasztó nagy hatással volt rám, és a szaxofon gyermekkorom kedvenc hangszere volt. Már majdnem le volt okézva a szám végleges verziója, amikor beugrott, hogy a leállásnál mekkora poén lenne egy szaxiszóló. Levi szólt is régi tiszakécskei barátjának, a jelenleg a MayFly sorait erősítő Gergelyfi Dávidnak. Dávid egyébként Kolozsváron lakik, de pont közeledett az egyik hazalátogatása, úgyhogy gyorsan izzítottuk is Márkot, és csodával határos módon kialakult az a pár órás időablak, amíg egy légtérben tudtunk lenni mindannyian. Ahogy megszületett a szóló a stúdióban, már mentünk is át a szomszéd terembe felvenni a playthrough részeket. Izgalmas este volt, az biztos. Ezúton is hatalmas köszönet Dávidnak és Márknak is a rugalmasságért!

Mesélj egy kicsit a dal születéséről.
A dal már vagy öt éve létezik, sőt egy ideje műsoron is van a koncerteken, azonban a végleges formáját csak most nyerte el a megjelenés idejére. Zeneileg Peti egyik riff ötletéből indultunk ki. Arra emlékszem, hogy még a régi helyen volt a stúdió (Miracle Sound Szeged), tehát olyan 2020-at írtunk, és felvettünk egy komplett demót, amire fel is ment az ének meg a gitárszóló. Aztán egyszer csak jött egy agymenésünk, és lecseréltük a teljes refrént meg a szólóalapot is. A hangnem nem változott, az eredeti felvételek meg valamiért nagyon működtek, így konkrétan azok szólnak a végleges anyagon is. Ez a dal még a társainál is hosszabb utat járt be, mire végleges formát öltött. Azonban azt is látni kell ebben, hogy a zenekar nem kis metamorfózison esett át az utóbbi években. Egy dal tele szintikkel és szaxofon szólóval konkrétan elképzelhetetlen volt számunkra, akár még a Building Bridges idejében is. A régi módszereinkhez képest iszonyú mennyiségű munkát teszünk bele a dalainkba. Peti szokott azon viccelődni, hogy azért hegesztjük állandóan a számokat, mert nincs kész a következő szöveg, amiben amúgy részben igaza van. Másrészt viszont imádjuk, hogy folyamatosan megnézünk valami új megoldást, szintiket tanulmányozunk, különböző layereket próbálunk ki, és a témák/dinamika/dalszerkezetek terén is egy ilyen felfedező üzemmódban vagyunk. Úgy alkotunk, hogy közben folyamatosan tanulunk is.

Miről szól az Utolsó repülés? Mi inspirálta a szövegét?
A dal konkrétan a halálról szól és egy kicsit a lélekvándorlás témakörét is boncolgatja. Egészen konkrétan akkor kezdődött el kicsírázni bennem, amikor Tisza cicám elhunyt. Rengeteg külső és belső változáson kísért végig a macsek, életem legviharosabb korszakában került mellém (amúgy tök véletlenül), igazi bajtársam és barátom lett. Azt hiszem egy csomó dolgot belesűrítettem a dalba, amit közös utunk ideje alatt az életről tanultam, ez a lélekvándorlós rész meg segített enyhíteni a veszteség fájdalmát.

És hol lehet veletek találkozni a nyáron?
Lowland Feszt, Alpárfeszt, és ha minden igaz, nyár végén alakul egy buli a Rakpart 62.-őn Szegeden. Imádjuk ezt a kis hajót, mert ha mindenki ugrál, akkor táncol az egész a vízen. Továbbra is az alkotás van a fókuszban, de ez a kevés koncert annál különlegesebb lesz. Várunk mindenkit szeretettel!

https://www.youtube.com/watch?v=PtwgwD97YQk
https://www.facebook.com/dystopiahungary