Mikor és legfőképpen, hogyan kerültél kapcsolatba a Redheart együttessel?
Győri Ádám: Őszintén szólva a belépésemet megelőzően nem ismertem a zenekart. Korábbi együttesem a North6 jéghegyre futását követő egy év elteltével, mikor már többszöri sikertelen próbálkozásokat követően is egyre kevesebb esély látszódott arra, hogy rövid időn belül új életet tudunk mi megmaradt tagok lehelni a North6 hajójába új lehetőségeket kezdtem keresni. Iszonyatosan hiányzott már a zenélés és a fellépések. A Redheart zenekarral pedig egy impozáns hirdetés utján kerültem kapcsolatba. A csapatfőnök nyilván kellő rafinériával nem jelölt meg sok infót a „dobost keres a Redheart zenekar” című felhívásában. Így az elején még az sem volt világos számomra, hogy egyátalán milyen stílust képviselő zenekarhoz jelentkezem. Bevallom őszintén első körben kissé stílusidegen is volt tőlem az a műfaj, amit a Redheart képvisel, mindemellett nekem is vannak rock n roll gyökereim és iszonyat jó zenészekkel kerülhettem egy csapatba, így ennek és Peru nem gyenge motivációs dumájának köszönhetően úgy döntöttem belevágok.

Hogy érzed magad a csapatban?
Győri Ádám: Alapvetően Peruval egy cca. 10-el idősebb korosztályt diktálunk a srácoknál, de ettől függetlenül úgy érzem, mind emberileg, mind az egység, vagy a csapatszellem szempontjából megfelelő intezitással sikerült beépülni a Redheart magas nyomású véráramába. Jól tudunk együtt dolgozni a srácokkal és sikeres bulikat tolunk. Ugyan nem lógunk nap, mint nap egymás nyakán, de véleményem szerint nem is feltétlen ettől kell, hogy jól működjön egy rakenroll együttes.

Te ugye egy teljesen más stílusból érkeztél egy nagy betűs rock and roll brigádba. Te mindig is szeretted a rock and rollt vagy a banda kedvéért léptél ekkorát?
Győri Ádám: Igen, alapvetően a modernebb stílusú, vagy hangzásvilágú rock - metál zenéket kedvelem, mindmellett természetesen szinte minden zenei műfajon belül vannak kedvec előadóim, rengeteg féle zenét hallgatok a Poptól kezdve az RnB-n keresztül a Funkyn át a legdurvább elektró zenékig, és persze a rakenrollig. Ami a zenélést illeti, a Redheart előtti zenekarommal mondjuk úgy, kisérletőzgetesebb, progresszív metál muzsikát toltunk, de mint azt korábban is említettem gyerekkoromból alapvetően rocknroll gyökereket tettem zsebre, így nem volt meglepő mikor a dob mögé ülve, Redheart nótákat játszva is működött a képlet.

Mi volt az idáig legnagyobb élményed az új együtteseddel?
Győri Ádám: Szerencsére viszonylag sok fellépésünk van és szinte az összes Redheart bulit valamilyen hozzáadott értéke miatt élvezem (pl. Lord bulik), és kellemes emlék marad számomra, mégis a legkiemelkedőbb talán egy mindössze kétszámos előadásunk volt a DIO emlékbulin a PECSÁ-ban a srácokkal. Érdekes, hogy ezen a bulin egy RH dalt sem toltunk el, de iszonyat jó volt maga a rendezvény atmoszférája, és a közönség, mi pedig a jól megszokott RH drájval toltuk le, amit le kellett. Mindezt persze legalább ekkora intenzitással ünnepeltük meg. Ha jól emlékszem Sipos kollégának egy üveg whiskey-e sem maradt a 9 üvegből?!…. Jó kis este volt.

Hol zenéltek legközelebb együtt?
Győri Ádám: Szeptember 8-én a Rockélet szülinapi partyn a Dürer Kertben ahova ingyenes lesz a belépés, valamint egy önálló fővárosi bulit is tolni fogunk október elején. A nyolcadikai bulira kicsit rápihenünk és új dalokkal fogjuk meglepni majd a Dürer közönségét és emiatt ezt nagyon várjuk, rengeteget készülünk!

http://redheart.hu/