A közelmúltban újra aktivizálódott az egyik legjobb délvidéki heavy-metal banda a Fekete Bárány! A zenekar friss számokkal jelentkezett, valamint élőben is egyre több helyen láthatjuk őket. A múltról, jelenről és persze a jövőbeni tervekről kérdeztük Szánkó Jimmy-t az énekest.

alxin: Az ezredforduló környékén alapultatok. Akkoriban épp háború dúlt, a most Délvidéket is magába foglaló, még Jugoszlávia néven futó államban. Játszott ez szerepet a zenekar megalakulásában?

Szánkó Jimmy: Igen, nehéz idők jártak akkoriban Vajdaságban is, de a zenekar megalakulásában ez nem igazán játszott szerepet. A zenekar akkori tagjai közül, négyen már előtte is együtt zenéltek, bár teljesen más stílusban. A Fekete Bárány igazából akkor indult, mikor én is csatlakoztam a bandához, és rövid együtt zenélés után a saját szerzemények felé fordítottam a zenekart. Hoztam a saját dalaimat és verseimet, és rövid időn belül megszületett a Mit remélhetek? album. Az album anyagát saját cuccokon vettük fel, nem volt pénzünk stúdióra, ennek ellenére az akkor rendelkezésünkre álló technikához képest azt gondolom, nagyon jól sikerült. Azzal az albummal indult el a Fekete Bárány jelenség, s lett a Mit Remélhetek című dal vajdaságszerte ismert háborúellenes rockhimnusz.

alxin: Mennyire nyomta rá magát az időszak nótáitok dallam és szövegvilágára?

Szánkó Jimmy: Az album dallamvilága nagyrészt az én zenei ízlésemet tükrözte, és tükrözi most is. Volt egy bizonyos stílus, ami az évek folyamán kialakult bennem, és amit teljesen belémégett, és ezt igyekeztem a többiekre is ráerőltetni. Volt, hogy nem sikerült, de mivel én írtam a dalokat, és a szövegeket is, ezért nagyrészt az én szavam volt a döntő. Persze voltak veszekedések. Zúzós rock és heavy metal dalokat akartam, meg mély balladákat, művészi módon megfogalmazott fontos mondanivalóval. Ez az én zenei világom. Nem törekszem arra, hogy mindenáron valami teljesen új stílust alkossak, a lényeg hogy át tudjam adni a mondanivalómat az embereknek. Nem is értem miért törekednek a mai zenészek arra,hogy mindenáron valami elvont, mindentől elkülöníthető zenét írjanak meg alkossanak. A lényeg, hogy szeresd amit csináld, meg akarj adni valamit a világnak. Valami pozitívat. Valamit önmagadból, amit talán ha valaki meghallgat, akkor az erőt ad neki. Ez a fontos. Nem a pénz, a nők, meg a csillogás, A háború borzalmait az albumon található Mit reméhetek? című dalba sűrítettem össze. Az a dal igazán jól sikerült. 10 év múltán még mindig játsszák a rádiók, és tudják a szöveget az emberek. Ez fontos, mert nem szabad elfeledni milyen borzalmakat éltek át az itt élő emberek, mennyien elmenekültek és meghaltak a politikusok és az őket követő ostoba nyáj miatt. A rockzenének ereje van, hiába is akarják egyre többen a szórakoztatóipar szerves részévé silányítani. Az igazi nagy dalok akkor születnek, mikor még egy banda nem adta el magát valamelyik nagyobb kiadónak. Azon túl a zene általában már csak a szórakoztatás egy eszköze, olyan mint egy szárnyát szegett sasmadár, aki bár valaha büszkén szelte az eget, de ma már egy kalitkában tengeti napjait, s csak álmaiban élheti még néha át a szabadság és az erő szédítő vadságát.

alxin: Kezdeti sikerek után a banda eltűnt. Meg is szüntetek, avagy csak egy hosszabb leállás volt? Mi volt az oka a nagy csendnek?

Szánkó Jimmy: A bandának akkoriban nagyon megindult a szekere. Állandóan koncerteztünk, Aztán egy nap én besokalltam. Úgy éreztem az emberek nem is értik miről énekelek. És mivel a szövegeket is én írtam, ez igen érzékenyen érintett. A Mit remélhetek? című háborúellenes dalt például sokan amolyan nemzeti indulónak értelmezték, pedig az a dalt a háborúról szólt, a gyűlöletről, amely megnyomorítja az emberiséget. És én nem ezt akartam. Meg kicsit bele is fáradtam az egészbe, azt hiszem. Szóval kiszálltam a zenekarból. Mondtam, keressenek nyugodtan mást helyettem. Az elég nagy érvágás volt a zenekarnak, mert nem csak énekes voltam, hanem a szöveg- és dalszerző is, így végül feloszlott a banda. Emlékszem, aztán már olyan pletykák mentek, hogy az utolsó koncert után, csak kiszálltam a kombiból, és csak annyit mondtam "Csá", és nem mentem többet zenélni. Ez persze baromság, mert már az utolsó két koncerten is úgy játszottam, hogy a többiek tudták hogy kilépek a zenekarból. A zenekar feloszlása tehát az én kilépésemmel kezdődött, és azzal is zárult le.

alxin: Kinek az ötlete volt az együttes felélesztése? Nehéz volt a feladat?

Szánkó Jimmy: Attól hogy nem zenéltem aktívan, dalokat ugyanúgy írtam, hisz a zene és az alkotás kitéphetetlen a szívemből. Aztán vagy 10 év elteltével, a régi Bárány egyik gitárosával Lázár Krisztiánnal eldöntöttük hogy felélesztjük a Bárányt. Elkezdtük kidolgozni az új dalokat. A bandához csatlakozott Zsomolya "Paci" Endre is, aki a környéken fellelhető egyik legjobb dobos volt. Ő előtte inkább a punk vizein evezett, de bevált. Mi hárman elkezdtük felvenni az új démó albumot. A meglepetés akkor ért, mikor elkezdtük keresni a további tagokat. Mióta abbahagytuk az aktív koncertezést, egy teljesen új generáció nőtt fel, akik a modern "nu" meg fingomtudja milyen "metálzenéken" nőttek fel. Ezeket a fiatalokat már nem érdekelte a szöveg a mondanivaló, sem pedig az hogy milyen zenét hallgatnak, csak az hogy jól berúgjanak és rázhassak valami szarra a fejüket. Ráadásul az elérhető zenészek is ezeken a zenéken nőttek fel, és zeneileg eléggé alulképzettek voltak. A heavy metálról meg szerintem csak a szüleiktől hallottak. Hála Istennek, végül találtunk egy pár tehetséges környékbeli fiatal srácot, akikkel végül sikerült egy jó bandát összehozni. Emberileg és zeneileg is jó csapat vagyunk. Az imént említett srácokon kívül a banda tagja még Sebők "Szintiboy" Szabolcs, aki ugyan még alig 15 éves, de iszonyúan jól bánik a billentyűkkel, annak ellenére, hogy a zeneiskolát gyorsan otthagyta, mivel elege lett abból, hogy két évig azt tanulja,hogyan kell odaülni a zongorához. Aztán a Bárány egyik nagy rajongója is bekerült a csapatba. Őt Horváth "Pufi" Péternek hívják, és gyorsan felzárkózott a többiekhez ami a gitártudást illeti. Kevés jó gitáros van a környéken, és ő egyike a jobbaknak. A basszusgitárosi posztot Krisztián öccse, Lázár Ervin vállalta fel, aki gyakorlatilag a zenekar újraalakulásakor kezdett el basszerozni, de az iszonyatos szorgalmának és kitartásának köszönhetően nagyon gyorsan fejlődött, és nagyon elégedettek voltunk vele. Egy tag kivételével a banda felállása azóta is a régi. Ervin kiköltözött németekhez, így kénytelenek voltunk új basszusgitáros után nézni. Időben elkezdtünk nézelődni, így sikerült is egy új bassztitánnal pótolni a megüresedett helyet. Az új koncerteken már Kovács "Kozsó" Zsolt kezében dörmög a
basszusgitár. A kezdet nehéz volt , de sikerült összehozni egy jó bandát.

alxin: Hogyan értékeled az azóta eltelt idők? Milyenek a visszajelzések a szakma és a rajongók felől?

Szánkó Jimmy: Tavaly kezdtünk újra koncertezni. Kicsit izgultunk, mert nem tudtuk hogy fogadnak majd bennünket, mivel mégiscsak 10 év telt el azóta mióta utoljára színpadon álltunk. Az első koncertünk egy szomszédos kisvárosban volt egy szabadtéri színpadon. Ezt a koncertet nem terveztük, hirtelen ugrottunk be a Yellow Spots előzenekaraként, és meglepetésünkre sokan eljöttek, és nem a Yellow Spots miatt. Sokan várták hogy újra láthassanak bennünket. A bemutatkozó koncert után már újra beindult a turnézás. Rengeteget koncerteztünk, bejártuk egész vajdaságot. Jó bulik voltak, sokat hülyültünk, és zenéltünk. Kellett kis idő, hogy az új generáció is megismerjen bennünket, de ez elég hamar összejött. Jó év volt a tavalyi. Tavaly úgy terveztük, hogy idén már teljesen a saját dalokra és a magyar rockdalokra koncentrálunk, valamint igyekszünk minél több nagyobb fesztiválra eljutni. Emellett a magyarországi rendezvényeket is megcéloztuk idén. Ott még nincs kialakult rajongótáborunk, de reméljük ez hamarosan megváltozik. Mi mindig igyekszünk a maximumot adni, a dalainkat ingyen terjesztjük, és a koncerteket is ahol lehet ingyenessé tesszük a rajongók számára. Nagyon fontos számunkra a rajongókkal való kapcsolat. Amit elértünk az elsősorban Istennek köszönhetjük, és a rajongóinknak. Rengetegen voltak akik tíz hosszú évet vártak arra,hogy újra színpadon láthassanak bennünket, és mi mindent megteszünk azért hogy cserébe a hűségükért mindig maximális bulit nyomjunk nekik. A szakma véleménye engem személy szerint sosem érdekelt, nem más fogja azt megmondani mennyire vagyunk jók. Másoknak is ezt tanácsolom. A szakmát általában okoskodó p*csök alkotják. Elég ha megnézed milyen emberek ülnek a kereskedelmi adókon futó "tehetségkutató" műsorok zsűriszékeiben. Hát ami ott folyik az minden csak nekem valódi zene. Az inkább amolyan sterilizált, fertőtlenített instantszar. Vegyétek és egyétek. De az emberek nem hülyék, és csak egy ideig lehet megvezetni őket.

alxin: Mennyire vagytok mostanság közismertek a Délvidéken és az anyaországban?

Szánkó Jimmy: Vajdaságban ma már ismét ismertek vagyunk, járnak a koncertjeinkre, és jó bulikat csinálunk. Szegeden és környékén szintén ismertek vagyunk. Az meg hogy az anyaországban mennyire ismernek bennünket az idén majd kiderül, ugyanis több neves fesztiválok is fellépünk már idén. Aki szeretné meghallgatni a dalainkat és megismerni bennünket az csatlakozzon a facebookon a rajongói oldalunkhoz, vagy töltse le a dalainkat a honlapunkról.

alxin: Milyen terveitek vannak a jövőre? Album esetleg?

Szánkó Jimmy: Ezerrel készül az új album, erről egy dal már meg is hallgatható, és megnézhető a dal videóklipje is. Idén szeretnénk befejezni az új albumot, amit természetesen ahogy az előző albumunk esetében, teljesen ingyen letölthető lesz a honlapunkon keresztül. Az a fontos hogy minél több emberhez eljussanak a dalaink és a mondanivalónk, ezért nem is fordulunk kiadóhoz. A zene mindenkié! Nem csak azé aki meg tudja fizetni!

alxin: Merre láthatnak benneteket tavasszal és nyáron a Fekete Bárány koncertre vágyók?

Szánkó Jimmy: Idén már elég sok koncertet lenyomtunk Vajdaságban. Nyáron főként fesztiválokon leszünk láthatóak. Ott leszünk számos nagyobb fesztiválon az anyaországban is (pl. Fezen Zenei Napok, Zorall Sörolimpia, Megyer, stb.). Szeretettel várunk minden rockrajongót a koncertjeinkre! Addig meg hallgassátok a dalainkat sokat!

alxin: Köszönöm az interjút!

Szánkó Jimmy: Mi köszönjük!

http://www.feketebarany.com