Van egy zenekar, akik elég egyedi stílust teremtettek a hazai rock zenei életben.
Feldolgozást játszanak, de nem akárhogyan, country stílusban. Nem fokozom tovább csak azzal, hogy mind ezt női énekessel teszik, Jung Andreával. A zenekar többi tagját is a hazai rock zenei élet él mezejéből válogatta maga köré. Pár kérdés felmerült bennem, ezért csíptem el Andit, vágjunk is bele:)

Riana: Szia! Mesélsz picit a kezdetekről? Hogy jött az ötlet? Miért pont country és rock keverék? Mióta léteztek? Ki a díszes csapat?:) Aki még nem hallott rólatok annak bemutatnád a zenekart? Twin City vagy Twin City CRB?

Andi: Helyezd magad kényelembe! 1998-at írtunk. ... Csak viccelek. Az elmúlt 14 évet nem fogom elmesélni, de valóban 14 éve volt, amikor először találkoztam a countryval, maga a Twin City gondolata azonban kb. 2 éve fogalmazódott meg bennem először. Én country-zni akartam, a megszólított zenészek rock-kolni, így valahol középen találkoztunk, és feszegetjük azóta is a hagyományosan vett country rock határait hol erre, hol arra. A „hol erre” a kemény rockos hangzást jelenti, a „hol arra” pedig egy kísérlet, amit most még nem szeretnék felfedni. 2011 tavaszán indultunk. Ismerkedtünk a stílussal, egymással, a lehetőségeinkkel, míg kerek 1 éve kialakult a Twin City-család:
A főnök, zenei rendező, szólógitáros Jung Norbi (EGO Project, ex-Pokolgép, Cool Head Klan, Dirty Dance stb), a másik gitáros poszton Puccer Lahovicz Zoli (EGO Project, Invader), basszusgitáron és hajzuhatagon pedig Mezőfi Joci (Akela, Invader) közreműködik. Eddig a rock-szakma. Az egyik kakukktojásunk a doboknál Kapiás Gábor (Sub Bass Monster, Animal Cannibals), a másik pedig jómagam vagyok. A rock zene mindeddig nem szerepelt a portfoliómban. Rajzfilmek, reklámfilmek, háttér vokál néhány lemezen. Amire különösen büszke vagyok, az Pataky Attila egyik szólóalbumán való közreműködésem. Itt nem csak a vokál volt az enyém, de egy duettet is énekelhettem vele, amivel még az anno oly’ népszerű Dáridóban is vendégszerepeltem Attilával. Nem röhög! Nu. Ez a Twin City. Hivatalosan Twin City Country Rock Band, röviden Twin City CRB, bensőségesen Twin City.

Riana: Koncerttel bőven el vagytok látva? Ki a fő koncertszervező a csapatban?

Andi: Nálunk Puccer az írástudó és szervezőzseni, de ez nem kőbevésett. Aki talál, az hoz. Úgy gondolom, igazán szerencsések vagyunk; nagy lendülettel indultunk már a kezdetekkor, nincs okunk panaszra.

Riana: Láttam nagy állatbarátok vagytok, honnan a Noé segélykoncert ötlete? Mesélsz erről picit?

Andi:A Noé Állatotthonnal egy Twin City-fotózás során kerültünk kapcsolatba.
Nagyon nyitott, barátságos csapat, akikkel kvázi barterben együttműködünk. Mint egy jól működő ősközösség: ők adták a lovaikat és az autentikus helyszínt, mi pedig örömmel közreműködtünk már két alkalommal is az évi jótékonysági napjukon. Magánemberként is és Twin City-ként is elköteleztük magunkat a jó emberek világában. A másik világ kívül esik az érdeklődési körünkön.

Riana: Mik a jövőbeni tervetek? Terveztek saját albumot? Van tervben ilyen?

Andi: Természetesen, ez itt a lényeg! A feldolgozás szép, a feldolgozás jó, de más dalait játszani elég nagy kötöttség. Megízleltük a stílust, tudjuk, hogy ez az az irány, aminek a végén ott az üdvözülés. Innentől szeretnénk megmutatni, hogy képzeljük el MI ezt a country-rock stílust, hogy mitől Twin City a Twin City. Rengeteg ötlet született a megalakulásunk óta, ezeket a közeljövőben összegyűjtjük, fúrjuk-faragjuk, és egy lemeznyi anyagot összeállítunk belőlük. Az első dalunk tavasszal debütált, a többi 10-11 valamikor 2013 elején lesz végső formába masszírozva.

Riana: Többen más zenekarokban is játszatok, és még van mellette civil munkátok is, nehéz összeegyeztetni a munkát, a próbákat és a koncerteket? Elég komoly logisztika van mögötte?

Andi: A munkát és a zenélést szerencsére nem nehéz összeegyeztetni; a több zenekart annál inkább! Ennek minden nyűgét és stresszét Puccer viszi a vállán, aki tuti, hogy a nirvanaba kerül! (Ott néhány éve úgyis üresedés van. ) Természetesen mindenki tisztában van a helyzettel, és felelősséggel viseltetik minden területen, de komolyabb ütközés szerencsére még nem volt, így egyelőre őszinte a mosolyunk.

Riana: Hol léptek fel legközelebb?

Andi: Október 27-én az újonnan nyílt Big Bike Pub-ban, Budapesten, a Helsinki úton, ahol a tervek szerint a Wild Buffalo Linedance-esekkel tartunk majd egy nagy bulit. Vattacukor, konfetti, bohócok.

Riana: Elég nehéz ma megélni a zenélésből. Ti hogy élitek meg ezt a nem túl rózsás helyzetet ma itthon?

Andi: Ez a szakma nem kényeztet el senkit, és ha nem vagy a boldog kevesek között, akiket a mainstream média a vállán visz, merész vállalkozás abból a néhány fellépésből finanszírozni az élet nevű, költséges tevékenységet. A magam részéről biztonsági játékos vagyok. Heti 40 órányi elfoglaltsággal biztosítom azt a kényelmes állapotot, hogy ajándékként fogadjam el a sorstól a zenélésre kapott lehetőségeket. Aki abból él, amit csinál, általában azt nevezik profinak, a zenélés azonban mára sokunk számára szerelem-hobbivá vált. Amit kapsz érte, abból fedezheted a vele járó költségeket. Ha innen nézzük, abszolút pozitív a mérleg. Hisz’ mely más hobbi tudja visszatermelni a befektetett anyagiakat? Akinek ebből van Hawaii-on telke, annak a csapatát Mötley Crüe-nek hívják.

Riana: Köszönöm az interjút, további sok sikereket és találkozunk koncerteken!:)

Andi: Köszönjük mi is, és várunk mindenkit szeretettel!

Egy kis zenei ízelítő a csapattól:
http://www.twincity.hu/demo.html
Elérhetőség:
http://www.facebook.com/TwinCityCRB