A Kamelot turné végre elérkezett hozzánk is. Már év elején nagyon vártuk ezt a napot, sajnos sok rajongó bánatára Roy Khan énekes nem kísérte el a zenekart a turnéra és pár hete pedig véglegesen kilépett a zenekarból. Ezen okok miatt nem számítottam nagy közönségre, sokan Khan miatt jöttek volna el, olvastam különböző fórumokon, hogy így már el se jönnek. Az új album a Poetry for the Poisoned nagyon jól sikerült, talán pályafutásuk legjobbja, mondom ezt úgy, hogy az első albumok óta, az Eternety óta hallgatom a bandát. Az eladások terén is igen jót produkált a lemez, s ha nem lép ki Roy Khan, akkor biztos szardíniás doboz effektus lett volna a Club 202-ben. Ezek után én még akkor is kíváncsi voltam a Kamelotra  Fabio Lione-val az élen. Utoljára tavaly voltak nálunk a szigeten, azóta pedig kijött ugye az új Poetry For The Poisoned album. Ezek tükrében vártam a keddi napot. Kapunyitás 19 órakor volt, mivel még egy pontosan kezdődő rock koncerten se voltam, ezért fél nyolckor érkezve a bejutásnál eltelt egy kis idő és mire beértünk már pakolt az első zenekar lefelé a színpadról. Fél órát játszottak volna? Simán azt hittük csak beállás volt, mire jött a második banda, akkor már láttuk, hogy ez az Amaranthe. Sajnos nem csak én csúsztam le a Kamelot szintisének másik bandájáról a német Sons of Seasons-ról hanem még elég sokan. Jó lett volna látni ezt a progpower bandát, mert kiemelkedőek a sok hasonló banda közül a műfajukban, ahogy hallottam hírét, de majd legközelebb.

A svéd-dán Amaranthe zenekarról eddig nem sokat tudtam, de hallottam már róluk, hisz 3 énekes nem sok bandában van a mai rock zenei kínálatban, ha lehet őket egyáltalán rock zenekarok közé kategorizálni. A zenében power metal és melodic death metal elemek is fellelhetők, de sokan pop zenekarnak csúfolják őket. Ez után már nagyon vártam a produkciót. A közel fél órás koncert nem tartogatott sok meglepetést számomra. Egy albummal rendelkezik csak a zenekar, ami idén jött ki. Elég sok effektet használtak és néha olyan mintha az ének is „máshonnan” szólt volna, mint három főállású énekes ontotta a feszes ritmusok fölé a dallamokat: egy hörgős, egy tiszta hangú és egy pop-dívára emlékeztető hölgyemény állt a színpadon. Szóval engem nem vett le a lábáról a produkció lehet nem ittam eleget. A közönség soraiból volt, aki lelkesen énekelte és ismerte a számokat is velem ellentétben. Lehet fejlődő képes a csapat és 1-2 év múlva ismét megnézem őket, hogy mennyit fejlődtek.

Gyors átszerelés után érkezett a svéd progresszív metált játszó Evergrey koncertje. Már többször jártak hazánkban, de én még nem láttam őket, viszont az új felállásra kíváncsi voltam. Európai koncertjükön tavaly egyik állomáson ellopták minden cuccukat, ezért a turnét abba kellett hagyniuk, remélem, most jobb szájízzel mennek a turnén. Mikor megláttam őket a színpadon, ez jutott az eszembe: Na, ez igen!:) Színpadi megjelenésben, összképben pont tökéletes volt. Az énekes olyan magas volt, hogy a road gyerek lábújhegyen tudta a mikrofont belőni megfelelő magasságba, vicces volt egy kicsit. Mint minden nagyobb zenekar koncertjén a fő banda szerkója le van takarva és az elő zenekarok pakolgatják a maradék helyen a cuccaikat, ez itt se volt máshogy. A szintis teljesen el volt bújva és majdnem a földön ülve játszott, annyira kicsi volt a hely a bandának. Számaikat nem ismerem annyira, de a fő vonalat a 2011-es Glorious Collision köré csoportosították nyitó számnak is az idén megjelent album első száma volt majd még 2 számot játszottak nyitásként erről az albumról. Közönség köreiben sok Evergrey pólós emberkét láttam és sok rajongó üvöltve énekelte a súlyosnál súlyosabb dalokat. A zenekar 8 stúdió albummal rendelkezik ezek után egy kicsit jobban is szólhattak volna a dalok élőben, valami hiányzott a produkcióból. A 2003-ban kiadott Recreation Day albumról hallhattuk a Blinded című számot. Volt még a Solitude, Dominance, Tragedy albumról a klippes nóta a The Masterplan. Végül pedig a Recreation Day és a A Touch Of Blessing volt. Vissza nem hívták egyik zenekart sem, de reméltem a Kamelot majd megtöri ezt a sort, mert nekik kötelező.

Pontos kezdésre minden zenekarnál ügyeltek, mert 22 órakor már kezdett is a Kamelot! Elég jó közönség lehettünk, mert facebookon másnap meg is lettünk dicsérve. (Kamelot:WTF! Budapest was amazing! See you in 2013 on the tour!! Love you guys!!!!) A zenekar hirtelen berobbant a színpadra és kezdtek is a Rule the World c. számmal. Mind látvány mind pedig megszólalás és fény technika odaba…ott a színpadon rendesen. Olivér 2 szintije közt forgolódott, érdekes látvány volt. Második számként a közkedvelt Ghost Opera csendült fel. A színpad előtti rész megtelt rajongókkal, és aki ügyes volt kezet is rázhatott a tagokkal hisz folyamatosan tartották a kapcsolatot a közönséggel. Fabio olyan jól kommunikált a közönséggel, hogy sikerült a jobb és baloldalon állókat egy kis versengésre is rávenni, ki tud többet és hangosabban elénekelni az ő által énekelt részekből. Nem egyszer játszott a közönséggel, jól esett, hogy valaki törődik velünk is. Második szám után a zenekar bemutatta az énekes, hisz most vendégszerepel náluk, de se Khanról se a kilétéről és az új énekesről nem beszéltek. Great Pandemonium következett a soron az új album nyitódalaként, majd ezt követte a Human Stain. Minden számnak volt valami különlegessége. Az első számnál volt egy hegedűs lány a színpadon. A második számnál nem csak női, de férfi vokál is volt, sőt az egyik számot ő énekelte Fabio helyett, de ennyire ne menjünk még előre. Center of The Universe majd a Descent következett, melyben vendég énekesként Fabio-t kisérte a Amaranthe énekesnője Elize. Fabio hangja annyira illet a számokhoz, nem azt mondom, hogy Khan nem hiányzott füleimnek, de nem volt rossz választás Fabio csere szereplése erre a turnéra. A következő szám Sailormans Hym volt, mely után megint a közönség meg lett versenyeztetve. Tetszett az ötlet, jó móka volt.

Ez után pedig Fabio helyét a Tommy K vette át a The Lights Are Down c. szám erejéig. Nem tudom nekem valami hiányzott ebből a számból, vokalistának tökéletes volt ez a srác, de ennél a számnál valahogy nem élveztem, hogy itt a Kamelot és? Majd a Soul Society után Olivér szólója következett és mivel magyar származású, ezért nem maradhatott el a zenekar részéről mondj valamit magyarul felkérés se. Csak annyit mondott majdnem helyes magyarsággal, hogy nem szeretek színpadon magyarul beszélni és nagyon szeretem a magyarokat. Olivér pedig nyomott egy 10 perces szólót, ami nagyon jól sikerült. Ezt követte az új album két remek száma Hunter’s Season és a Necroplis. The Haunting-ra egy ismerős arc került a színpadra nem más, mint Simone az Epica énekesnője, aki a szintis Olivér barátnője, ezért nem volt nehéz rávenni a vendégszereplése. Ezt egy remek dob szóló követte. A dobos a Caasey Grillo dobtanár és dob klinikát is szokott tartani. Nagyon jó volt, le a kalappal! Már rég voltam olyan koncerten ahol mindenki bemutatkozik és szólózik, de ez a „régi” együtteseknél még divat, de nem bántam, nagyon jó volt. Ez után lementek a színpadról, de nem kellett sok győzködés, hogy visszajöjjenek és eljátsszák a Forever-t. Ismét egy újabb szólóhoz érkeztünk méghozzá a Bass szólóhoz ez a „kis” ember akkora hangulatot teremtett, hogy csak lestem. A zenekar már több, mit 1 órája játszott és sejtettük, hogy a végéhez közeledik a buli és még 2 szám erejéig hallgathattuk őket, mégpedig a Karma és a March Of Mephisto hangzott el utoljára.

Összegezve elég jó felhozatal volt ezen az estén a zenekarokból, sajnos Khan-t se most se máskor nem fogjuk már látni a Kamelotba, reméljük, megtalálja a számítását valahol. Reméljük Roy Khan helyett a zenekar megtalálja méltó utódát egy jó énekes és sajnálom, hogy kiszállt és nehéz feladatot adott a volt zenésztársainak, mert mindig együtt írták a dalokat és elég karakteres hangja volt.

http://www.youtube.com/watch?v=B2-FHaUzhxE
http://www.myspace.com/kamelot