A Keleti Front első albuma 2002-ben jelent meg Rock&Blues címmel, és a várva várt siker természetesen nem maradt el. Kezdetben kisebb koncertek keretében zenéltek, de lassacskán olyan zenekarok előtt, után zenélhettek, mint például a Republic, Beatrice, P. Mobil, Edda, Deák Bill Gyula és még sorolhatnám a végtelenségig. Jelen kritikámban két lemezükről írok, a nemrégiben megjelent „Álmatlanság”-ról és a 2008-ban kiadott „Kisvárda Blues”-ról, hiszen egy és ugyan azon zenekarról van szó, és nem látom értelmét külön írásban kritikával illetni a 3 zeneszámból álló, amúgy remekül sikerült demo lemezüket.

A legújabb lemezük az „Álmatlanul” címet kapta, és az első korong megjelenésétől fogva 6 évet váratott magára. Az album nagy meglepetésemre nem egy nagyobb kiadó társaság gondokságában került a boltokba, hiszen szerzői kiadásként látta meg a napvilágot. Nagy valószínűséggel mindez nem kis anyagi terhet rótt a Zenekarra. Az új lemez hangzása nagyon szépen szól. Az anyagot, a szerencsi Dream stúdióban rögzítették Juhász Attila hangmérnök és Varga Dezső stúdióvezető közreműködése mellett. A zenei világ számomra nem annyira jött le a korongról mondjuk az ilyesfajta zenéknek nagyobbrészt élőben van meg az igazi varázsa. A lemezt műfajilag Rock és Blues kategóriákba tudom besorolni, és 11 dalt tartalmaz, melyekből nagyjából 4 igazán rockos nóta. A többi túlnyomórészt blues, igazán ütős szövegekkel. Én az albumon, illetve a szövegvilágában erős társadalomkritikát érzek, egy kis politizálással megfűszerezve. Összességében, a 70-es, 80-as évek zenei világa érzékelhető az egész anyagban, és ennek kifejezetten örültem, hiszen a múltból kaptunk vissza egy kis töredéket. A lemez tartalmilag nagyon kifinomultan felépített, hiszen lágy zenei kezdéssel indítanak, amihez szelíd szöveg társul, majd haladva a dalokkal egyre erősebb a társadalomkritika, és a zenei világ is. Mondhatni hazafiassá válik az album, ha az ember időt szán a szövegek értelmezésére. Azonban meg kell említenem, hogy ez a zene már nem hiszem, hogy a mai huszonéves korosztályt megszólítja, de az idősebb generációban ébreszthet kellemes emlékeket, és mindettől függetlenül a korong igenis teljes mértékben megállja a helyét a mai zeneiparban. A borító is a régmúlt időket idézi fel számomra az erős narancsos színeivel, ami nagyon tetszetős. Mind azonban hiányolom a szövegkönyvet, ugyanis az első borító ugyan szétnyitható, de a dalszövegek helyett csupán egy köszönetnyilvánítást találtam egy – két koncertképpel illusztrálva. Mielőtt még befejezném ezt az albumkritikát, gyorsan elemzem a zenekar 2008-ban megjelentetett „Kisvárda Blues” elnevezésű korongját is, mely 2008-ban Demo lemezként került ki a nyilvánosság elé. A lemez három dalt tartalmaz, plusz egy videó klipet, mely a „Máshogy ringass el” című szerzeményükből készült.

A demo a már tőlük megszokott lendületes rockos, blues-os számokat tartalmaz, azonban hasonlóan az „Álmatlanság” című munkájukhoz ez sem a fiatalabb korosztály műfaját képviseli. Mindezeken felül én csak gratulálni tudok a demóhoz, nagyon kellemes hangvételű, és hangulatú lemezt sikerült összehozniuk a fiúknak.

Tracklist „Kisvárda Blues:
01. Kisvárda blues
02. Ez mindig megmarad
03. Gyújts egy gyertyát
Bonus Track: Máshogy ringass el (videoklipp)

Közreműködtek „Kisvárda Blues”:

Szécsi „Norro” Norbert – ének, billentyű
Gál „cila” László – ének, basszusgitár
Maklári „Öcsi” Ferenc – gitár
Rohály Viktor – dob, vokál
Szabó Béla Lóránt „Luki” – Percussion

Értékelés "Kisvárda Blues":
10/8

http://www.keletifront.hu