megváltoztak a szerepek, ma én vagyok az állat
átmehetnék hozzád, de nem érezném jól magam nálad
már nem elég az a menedék amit nyújtani tud a tested
nem akarom nézni minden reggel, hogy az álmokat szürkére fested
a házatok elõtt még mindig nincsenek fények
más melegszik annál a tûznél ami tegnap még bennem égett
hogy nem szeretsz, az nem lehet, én a testedben hagytam a lelkemet
valami elveszett, valaki megtalálta és a régi lemezeket újra játssza
korlátok közé szorít a testem
csak a pillanatra várok és szabadon eresztem
ami felemészt lassan, ami nem hagy aludni
kivel és hol vagy, akarom tudni
nincs hozzá erõm, hogy elõrõl kezdjem
folytatni nem tudom, hagyd befejeznem
örökre békén hagylak, csak találkozz velem kérlek
ketten indulunk el, de haza csak egyikünk érhet
érted kiáltanak ezek a házfalak, nem bírom ki, hogy mással lássalak
érzem, ha engedem újra elszaladsz, meghalok, ha te életben maradsz |
