Levelet kaptam reggel, most boldogan olvasom
mit ír az az ember, ki osztozik sorsomon
Üzeni jól van, nekem is sok sikert kíván
írjak, ha baj van, ő gondol néha rám
Ugyanazt szereti, ugyanaz bántja,
Rajtam kívül nincs más barátja
Senki más nem osztozik életén,
Mert ő pont olyan, mint én
Ma megint nem dolgoztam, csak a postást vártam
s azon gondolkoztam, mit csinálhat most a társam
Lehet, hogy izzad egy gépen, vagy még csak iskolába jár,
levelet ír nekem éppen, vagy pont az enyémre vár
Ugyanazt szereti…
Késő este emberek jöttek,
behoztak ide, egy szobába zártak
Azt mondták nem írhatok többet,
azért teszik nehogy magamnak ártsak
Nem értették meg, hiába mondtam,
romba dőlhet így az élete
Neki már csak én maradtam,
ha nem írok többet mi lesz majd vele? |