Nemzetünk, mint öreg tölgyfa mélyen van a gyökere,
Vértől ázott ősi földből sarjad minden levele
Bár a levél, ha lehullik, szél viheti messzire
Avar alatt meg marad öreg tölgynek gyermeke.
Kipás fejű uzsorások ellopták már mindened
Megcsonkított lombod alól kivágták a törzsedet.
Tegyünk végre igazságot, nem történhet újra meg
Nem kerülhet idegen kézre ősi magyar nemzeted.
Tűrtél magyar nagyon sokat, többet is, mint eleget
Ha nem vigyázol, tölgyfád alól kilopják a földedet
Tűrtél magyar nagyon sokat, többet is, mint eleget
Ágad alatt, egyszer talán ott lesz minden friss rügyed
Nemzetünk, mint öreg tölgyfa mélyen van a gyökere,
Vértől ázott ősi földből sarjad minden levele
Bár a levél, ha lehullik, szél viheti messzire
Avar alatt meg marad öreg tölgynek gyermeke.
Galád lelkű kóbor kutyák tépik ki a szívedet
Szerte- széjjel marcangolják meggyalázott testedet
Rázzuk hát le most a láncot, szálljunk szembe, míg lehet
Hiszem, hogy ha összefogunk, a szebb jövő eljöhet. |
