Távol hazádtól a pusztán tanyázol
és nincs hová hajtani árva fejed.
Határ a kék ég, a fél világ tiéd
De mégsem találhatod benne helyed.
Mégsem vagy boldog, mert fájdalmad hordod
És őseid földjére vágyik szíved.
Nincs máshol otthon mert vár rád egy szép hon
Túl végtelen pusztákon majd megleled.
Bérc, folyó és völgy
Visszavárja hű fiát,
Hív téged e föld
Foglald vissza Hunniát!
Távol édentől, szép zöld völgyekről
Kéklő hegyekről szól a táltos szava.
Már szinte látod e derengő álmot
A földet, hol őseid csontja pihen.
Így szól a táltos: a néped ott számos
És veszni vélt otthonod örzi néked.
Attila népe vár rád, testvérre
hogy szívedre hallgatva majd hazatérsz.
Bérc, folyó és völgy
Visszavárja hű fiát,
Hív téged e föld
Foglald vissza Hunniát!
Vágtass hát bátran a turul nyomában
Szent égi küldött majd óv és vezet
Ő segít néked a célod elérned
Csak harcolj és hazád még tiéd lehet |
