Felébredés
Hosszú útra mentél
Túlontúl messze jársz
Maradt a gyász, dermedt a csendje
Hiányod annyira fáj
Talán, az öröklét vár rád odaát
Talán a tisztító láng
Talán, csak álmodod mindazt, amit élsz
S a halál a felébredés
Miért kell félve élned?
Miért kell a fájdalom?
Miért folynak könnyek, keserű könnyek
Miért ezt álmodom?
Ki ad majd választ, ha nem leled meg
Nem tudod, hol keressed
Kísért a sorsod, mint súlyos kereszt
Ami majd fejfád lehet
Miért kell útra kelned?
Miért nem tartasz velem?
Ki hallja imád? S ki óvja meg
Lelked, ha meztelen?
Talán, egy új élet vár rád odaát
Talán az emésztő láng
Talán, csak álmodod most is ahogy élsz
S a halálod felébredés
Talán, csak álmodod mindazt, amit élsz
S a halál a felébredés |
