Aranyfogú vén lókupec
Szájszegletből sercintget
Kajla kalapja vállig leér,
Szemhéja lustán fedi a szemét
Dülöngél mert kicsit részeg,
Otthon hangos, bálban félszeg
Hanyag apa, szigorú férj
Pálinkaszagú burokban él
Szembe röhögi a halált,
Lelke régen az Ördögé
Almásderes volt az ára,
Öreg gebe, még mindig él
Mára ő a falubolondja,
Gúnyolják a sihederek
Horkant egyet, szinte helyesel
Majd vihogva jósol kötelet
ref.:
Csúnya vég ez - plasztikba öntve
Önműködő bábúként
Kaszát egyenesíts, sarlót kézhez!
-Szítsuk még a világégést |
