Egyház mérge
Ártatlan gyermek széttépett testét
Varjak hordják szerteszét,
Temetetlen hullák békésen hevernek,
Sebeik bűze átok e földnek.
A szeretet hamis illúziója
Mennyek urának szavai mérge,
Tisztelet és megbecsülés,
Csak a félelem teremtett műve.
Megbocsáthatatlan bűneikért
Templomokat épít a rettegés,
Alázatos megbánásod
Most nem segít, csak a feledés.
Az idő feloldozza a véres tetteket,
Az imák nyugtatják lelkedet,
Lelkiismereted sebei beforrnak,
De nem hazudhatsz örökké magadnak.
Átkos métely, bűnös ragály
Az egyház minden mozdulata,
Szemforgatóan nevetséges
A béke kétszínű gondolata.
Lemészárolt családok véres falait
Ki törli le, ki bánja meg,
Ki hozza vissza a halottakat,
Ki ássa meg a névtelen sírokat?
Az isten útjai kifürkészhetetlenek,
Ha ezrek halnak meg
Kegyetlenül, nem válogat,
Mindegy, hogy idős vagy gyermek.
Hazugságaikat letörlik
A biblia lapjaival,
Minden tettre van bocsánat,
Csak meg kell látni a sorok között.
Vezeklésül bünteté magát,
Korbácsolja önmaga testét,
De minden gennyes véres hólyag
Szadista hajlamait fejezi ki.
Gondolatai mocskosabbak,
Mint bármelyik gyilkosé,
Szavai több embert mérgeztek,
Mint az átkos fekete pestis. |
