Már nem először rendezték meg Salgótarjánban a Lord-Kárpátia-Ossian koncertet a Városi Sportcsarnokban. Előzőleg nem tudtam ott lenni, de hallomásból tudom, hogy a közönség nem lépte túl a sportcsarnok befogadóképességét. Még 2000. körül voltam legutóbb Lord koncerten, és érdekelt, hogy hasonlóképp hozzák e a fiatalkori lendületet, mint annak idején. Örömmel láttam, hogy Pohl Misi, Gidófalvy vagy akár Erős Attila sincs még a színpadról leesős állapotban. Az idő vasfoga rájuk nincs hatással. Misi ugyanolyan játékossággal, Gidófalvy ugyanolyan humorral adja elő magát a színpadon, mint ahogy azt a tizenakárhány éve megélt szigetes koncerten láttam. Este hét órára volt kiírva a kezdés, és percre pontosan ennek eleget is tettek. A közönség ekkor még épp a pénteki melóból hazavánszorgott szagot árasztotta magából, de azért a koncert végére elég szépen összegyűltek. A tapasztaltakat figyelembe véve, talán jobb lett volna a Kárpátiát hagyni utolsó fellépőnek...

Ezzel már le is lőttem a poént, hiszen ebből egyértelműen látszik, hogy melyik koncert vonzotta a legnagyobb sereget. Bár a Kárpátia alatt egyéb fakultatív nedüfogyasztási és lelki-, higiéniai szükségleteimnek tettem eleget, de azért belefüleltem a dalokba, Ezután örömmel konstatáltam, hogy még mindig nem értek egyet a magyar antiszemita, vagy hungarista, vagy "Harcos" vagy "Szebb jövőért!" pólót viselő jámbor lelkületű emberekkel. Azon túl nekem nem jön át a frász-mollban éneklő Petrás János hangja. Tehát sem a Kárpátia zenekarral kapcsolatban, sem ezzel a látásmóddal kapcsolatban nem szeretnék állást foglalni, azaz beszámolómban többet róluk nem ejtek szót. Szerencsére időben érkeztem a Lord koncertre, barátaimmal ellenben volt időm végignézni a Lord-Ossian-Kárpátia standokat. Néha úgy érzem magam, mint aki nem ebben a korban él, és aki rácsodálkozik a XXI. század esztelen pénzhajhászására.

Csodaországban is megirigyelnék azt a csillogó választékot, ami a LORD bazárjában volt. Swarovski kövekkel kirakott, bolyhos, divatpulcsi, lordos kulcstartó, autósmatrica, pengető, zászló, toll, karkötő, és még ami szem-szájnak ingere. Kérdésem az, hogy kinek a szemének-szájának ingere ez? Mennyiben szolgálják ki ezzel a rajongók igényeit, és mennyiben pénzközpontú mindez? Azt el tudom képzelni, hogy a Lord koncertre kilátogató ötven éves apuka-anyuka vesz egy lordos lufit a csemetének csak azért, mert az nyávog a színes csipcsupokért, de hogy a zene valódi értékét nem tükrözi, abban biztos vagyok. Régen és talán manapság is több havi spórolás eredményeként remegő kézzel kaparintjuk meg a nagyok neveit viselő ritka ereklyéket, de ami könnyen megkapható, és elkészíthető, az könnyű szívvel semmibe is vehető. Lásd a kínaiban megvett nadrágok, vagy gumipókok. Miután Erős Attila ó-germán dalával lecsábította az embereket az ülőszekciókból, sorra vonultatták fel az ismerősen csengő nótákat.

Az Itthon vagy Otthon című dal előtt Pohl Misi bevezényelte: "Mindenki tegye fel a kezét, aki otthon érzi magát!" Persze ezzel a tarjáni jobboldaliságot ezzel őrjöngésre ösztönözte. Ezután némi átvezetőként az Örökké album egyik kedvencét vették elő, majd jöttek a hozzám hasonló vándorok kultikus dalai. "Felnőttem, de hangom kevés, felnőttek a gyermeki álmok, mond mért kell a semmiben élni..." Még harmincon túl is ütnek ezek a sorok, mint ahogy Az utca kövén metálosabb gitártémái is, és mint ahogy az 'Engem ne várjatok!' vagy a 'Virágdal' strófái, melynek végén természetesen megénekeltették a közönséget. A 2006-os Kifutok a világból albumuk 'Nem kell!' dalukat is elővették, melynek végén hallhattunk egy fiatalokat megszégyenítő gitárszólót Erős Attilától. Az elmaradhatatlan 'Vándor' alatt letérdelt mindenki, összekaroltak és öngyújtókat égettek ahogy már évek óta, és még akár két évtized múlva is teszik majd.

Lord setlist:
1.Megváltás nélkül
2. Álmodom
3. Itthon vagy otthon
4. Neked soha nem elég
5. Az utca kövén
6. Más az Élet
7. Képzeld el!
8. Nem kell!
9. Engem ne várjatok!
10. Virágdal
11. Érezzél engem!
12. Vándor
13. Szállj Szabadon
14. Kifutok a Világból
15. Kisfiú

Hosszú idő telt el azóta, hogy én az Ossiant-t tartottam egyik kedvenc zenekaromnak, mégis elmentem az április 17-ei koncertjükre. Mivel Salgótarjánból származom, könnyen odataláltam a Sportcsarnokhoz. Ahogy afelé tartottam, különféle arcokat láttam, már nem csak echte bőrcuccba préselt srácokat, és a feelingbe beleolvadt rocker lányokat, hanem jól öltözött családanyákat is. Valahogy sejteni lehetett róluk, hogy egyfelé vezet az utunk, mégsem ugyanazért megyünk. Az otthoni munkalehetőségek, és kultúrális kirekesztettség rákényszerített arra, hogy elhagyjam az otthonom, de valójában szeretem a szülővárosom, legfőképpen a környékét és a barátokat. Gyermekkorom emlékei mind oda kötnek, és valódi emberi értékeket onnan hoztam magammal. Ezek az emberi értékek azok, amiket az Ossian is közvetített számomra. Bár későn kezdtem el foglalkozni dalaikkal, mégis jó időben, ha azt mondhatom... Akkoriban vetettem bele magam mélyebben a zene világába, de elsőképpen a progresszív irányzatok tanulmányozásába. Mégis az ezt -minden negatív gondolat nélkül- az egyszerű hangvételű együttest vettem elő újra és újra. Úgy gondolom, hogy az új szerzemények elbújhatnak a régiek mögött. Erős anyaguk lett a Tűz jegyében... sokkal erősebb, mint amit reméltünk (mi, Ossian rajongók), de inkább egy verses kötetben lenne érdemes kiadni a dalok szövegeit, minthogy azokat ön- és közismétlésekkel elrontani. Mindössze kétszer hallgattam meg a legfrissebb albumukat, és máris a fülembe csengtek a refrének, és eszembe jutottak az emlékek. Szerelem, fájdalom, erő, ROCK, barátság, munka... mind megéltem, megéltük, ők pedig kimondták helyettünk. Az elmúlt két évtized alatt nincs olyan téma, amit Paksi Endréék ne fogalmaztak volna meg a szülői szigort, szegénységet, elhagyottságot megélő egyszerű rockerek nyelvén. Általuk érthetővé váltak a tapasztalt érzések.

Személy szerint nekem minden együtteshez vonatkozik egy bizonyos időszak, és bizonyos személyek. Emberek, akikkel üzenhettünk egymásnak ossiánul, akikkel együtt mormolhattuk a szövegeket... "Bilincs vagy Ékszer? Döntsd el... talán titkos kényszer, Meséld el ésszel, Mért kell, mennyit ér neked..." Mintha az ufók hozták volna a Földre ezeket a sorokat... Egy emlék egy emberhez, aki mellettem volt, majd távozott... De az is előfordulhat, hogy még rajtam kívül ötszázezer embernek hasonló érzései támadnak ennek a pár gondolatnak hallatán. Ahogy a Rock Katonáitól kezdve, az Emberi dolgok-on át a Tűz jegyében-ig kellően sok témában szültek rockhimnuszokat, bár az utóbb említett albumról leginkább csak egy lírai dalt tudok kiemelni. A Ha te ott leszel velem nótával harangozták be újonnan készülő lemezüket, és a vártnak megfelelően volt hatásos. Lehet, hogy a sors akarta így, de a koncerten szerencsére ott voltak velem azok a barátaim, akik nagyon fontosak számomra.

A dalok felhozatalával nem volt problémám, sejteni lehetett, hogy ezen a koncerten inkább az eredeti Ossian "slágernótákat" húzzák el, persze az új album frissei mellett. Egyből a Paksi gyíkhangú korszakából idézett Rock Katonáival kezdtek, amire illőképpen "egyre többen lettek". Sajnos csak az ötödik dalban mertek előhuzakodni még egy újdonsággal, de öröm ült ki Endre arcára, amikor látta, hogy ugyanúgy kántálják a Miénk a Pálya sorait, mint akár az előtte felhangzó Élő Sakkfigurák vagy az utána következő Acélszív alatt. Szívem szerint én a sok régi sablonozás helyett inkább az újabbakat hallottam volna élőben, főleg, hogy friss hús is került a bandába. A Magányos Angyal önismereti tréningje és a Külvárosi Álmodozás után végre be is mutatkozhatott nekünk Kálozi Gergely a dobok mögött. Amennyire lehetett kitett magáért, enyhe technikai bemutatóval meggyőzött arról, hogy helye van a 23év múltú zenekarban. A Ha Te Ott leszel Velem-en kívül már mást nem is játszottak el a Tűz Jegyében albumról, de mentségükre váljon, hogy ez nem lemezbemutató koncertnek volt beharangozva, hanem csak egy vidéki, baráti, szűkkörű bulinak. Mi jól éreztük magunkat, és van egy sejtésem, ha az Ossian négykézláb mászna a színpadon rózsaszínpöttyös levendulaszagú harisnyatartóban, mi akkor is ott lettünk volna. Itt már csak Dr. Kiss Judit hozzászólását tudom idézni, amit az ott készített képekhez fűzött hozzá a facebook-on: "Köszönjük srácok ezt az estét!" Utólag is köszönet drága szülővárosomnak, hogy megadta nekünk ezt az élményt. Nem sokan maradtunk azok közül, akik ebben az óriás munkanélküliséggel küszködő városban még a rocker réteghez tartozunk.... Már rég szétszéledtünk, de tudjuk, hogy itthon vagyunk otthon...

Ossian setlist:
1.A Rock katonái
2. Ezredszer
3. Élő sakkfigurák
4. Hé, Te!
5. Miénk a pálya
6. Acélszív
7. Fortissimo
8. Ítéletnap
9. Magányos angyal
10. Külvárosi álmok
11. Brahms V. Magyar tánc
12. dobszóló
13. A magam útját járom
14. Éjféli lány
15. Szenvedély
16. Rocker vagyok
17. Ha Te ott leszel velem
18. Mire megvirrad


http://www.pallaiprodukcio.hu
http://ossian.hu
http://www.karpatiazenekar.hu
http://www.lordzenekar.hu