Szerencsétlennek mondható események után gyakran lehet hallani, hogy "rossz helyen volt, rossz időben" jelen esetben ennek épp a fordítottja történt, ugyanis a lehető legjobb helyen lehettem a lehető legjobb időpontban. Vagy mondhatnám akár azt is, hogy télen karácsony, tavasszal húsvét, nyáron nyaralás, ősszel pedig Pain Of Salvation koncert, hogy minden évszakra jusson egy minden hétköznapi nehézséget feledtető élmény, ami hetekig képes erőt adni mindenhez.

Azt már előre lehetett tudni, hogy az este több mint tökéletes lesz, hiszen ez 2010 októberében sem volt másképp, így egy pillanatig nem rontotta el a kedvem az estébe nyúló szakmai konferencia miatti késés és egy arrogáns volánbuszsofőr szélmalomharca sem. Kész szerencse, hogy egyáltalán értesültem az idei fellépésről és a 'Road Salt Two' megjelenéséről (Hála és köszönet érte Orsinak!!!), hisz az anyag Európában szeptember 26-án került a boltok polcára és nem egészen egy hónappal rá, már el is ért hozzánk a turné...na ezt nevezem én "aktuálisnak"...

Sajnos az előzenekarról sikerült lecsúsznom, de ismerőseim élménybeszámolói alapján emiatt nem bánkódtam annyira, hisz minden általam hallott aznap esti vélemény szerint a Von Hertzen Brothers zenéje "már túlzottan is progresszív". Ennek ellenére kíváncsi lettem volna rájuk, hisz már az magában nagy szó, hogy a P.O.S. előzenekara, ráadásul a Youtube videók alapján egész jó muzsikát prezentálnak.

Legnagyobb szerencsémre épp időben érkeztem, hogy a Pain Of Salvation hangverseny kezdetére kényelmesen elfoglalhassam helyem a színpad jobb oldalán, az első és kb. negyedik sor között ingázva. Csak a koncert kezdetekor derült ki, hogy mégsem annyira jó helyet választottam, hisz ezen a koncerten valami kegyetlen mennyiségű füstöt használtak a színpadon, így az est nagy részéről alig-alig tudtam jó minőségű fotót készíteni.

Nem sokkal 21.30 után felhangzott, egy igencsak "mókásan autentikus" bevezető után az új lemez introja, majd a "Softly She Cries" dallamaival rendesen a húrok közé csaptak a srácok. A hangzás az első pillanattól kezdve teljesen rendben volt, bár a színpadképre idén nem fektettek akkora hangsúlyt, mint az előző évben és valahogy a közönség sorai sem voltak annyira tömöttek, de ez egy cseppet sem halványította az esemény fényét. A színpadról csak úgy ömlött az energia és mikor végre a "Linoleum" nyitó dallamai felcsendültek, a közönség fülsüketítő üvöltésben tört ki, ami felett Daniel vette át az irányítást, ezzel is csak tovább fokozva a hangulatot, ahogy ez egy maga fajta zseniális frontembertől elvárható.

A zenekart idén egyébként egy elsőre kevésbé hitelesnek tűnő basszusgitáros fickó kísérte el erre a turnéra, akit megjelenése alapján sokkal inkább egy "emo" bandában tudnék elképzelni, ehhez képest viszont igencsak kellemes meglepetést okozott színpadi teljesítményével és szemmel láthatóan élvezte a zenélést.

Az erősen Ennio Morricone zenéjét idéző témával indító "To the Shoreline" című dalnál Orsi volt kedves felhívni rá a figyelmem, hogy a refrén dallama igen erősen hajaz a Pocahontas című film zenéjére...és tényleg...De a felismerés enyhén mókás hangulata nem tartott sokáig, mivel felhangzott az egyik új kedvencem "Conditioned", aminek már csak azért is külön örültem, mert ennek a dalnak a hangulata egy másik nagy kedvencem a Spiritual Beggars stílusára emlékeztet. Az ezt követő "Kingdom of Loss" még mindig zseniális, de könyörgöm?! Melyik daluk nem az??? Később a "No Way" ismét üvöltésre csábított, majd az "End Creditset" követő levonulás, majd várható visszajövetel után a "Falling/The Perfect Element" dalamai taszítottak a totális önkívületbe (A tökéletes kifejezés erre a dalra egyszerűen nem elég...), és igen, idén sem választhattak volna méltóbb lezárást Leonard Cohen, Hallelujah című dalánál, aminél Daniel jó szokásához híven ismét leültette a teljes közönséget, ezzel is fokozva a dal amúgy is igen emelkedett hangulatát, és legnagyobb örömömre erről a pár percről egy remek kis videót is sikerült készítenem, ami számomra egy életre szóló emlék erről az estéről, és élve a lehetőségekkel, ez úton veletek is megosztom:

http://www.painofsalvation.com