Meglepő számomra, hogy itt van négy felnőtt férfi, négy igazi rocker, akik komoly, és mély témákkal is foglalkoznak. Az új lemez - ami megjelenés előtt már 3 nappal aranylemez volt- tartalmazza A hatodik című dalt, amiről most Mátét, a Road frontemberét fogom kérdezni.

Patonai Nikolett: Először is köszönöm, hogy időt szakítottál rám. Ha jól tudom, 2004 óta működtök aktívan, mint Road zenekar. Rengeteg sikeretek volt azóta, annál is több lemez. Régóta figyelem a dalokat, és azon belül is inkább én a dalszövegre vagyok mindig nagyon kíváncsi. Ha jól tudom, Te magad írod őket. A hatodik című számot is Te írtad. Mi ihlette? Mi az üzenete?
Máté: A hatodik című dal csak úgy, mint a Szív alatt vagy a Valami nagyon hideg kék, hasonlóképpen íródott. Születik egy olyan zenei alap, ami nem a mi világunk, de szeretünk elkalandozni. Tekintettel arra, hogy a zenei alap súlyosabb, mint a mi zenei világunk, próbálok rá olyan témát találni, ami kicsit talán eltér; mélyebb síkon mozog; olyan témakört feszeget, amiket kevesen érintenek. Azért mi mégis csak egy ilyen bulizós rock and roll zenekar vagyunk. Ez a Hatodik c. dal az értelmetlen, megmagyarázhatatlan halálesetekről szól, amelyeknek a hátterében mindig az emberi butaság áll.
Azt gondolom, ha már egy valakit meg tudunk akadályozni, hogy ostobaságot tegyen, egy labilis lelkiállapotú embert elgondolkodtatásra bírunk, elértük a célunkat ezzel a dallal. Gondolkozzon el még a legjózanabb ember is ezeken a dolgokon – de nyilván a halált nem tudja elkerülni senki. Mégsem mindegy azért, hogy ágyban párnák közt vagy csatában – ahogyan Petőfi akarta. Ha azt elérjük, hogy ezeket megelőzzük, akkor én már boldog vagyok. Nem várjuk azt, hogy ez legyen a sikerdalunk, sem azt, hogy ezzel azonosítsák a Road zenekart. Ez ilyen egy a sok közül, inkább azoknak szól, akik nem a koncertekre járnak bulizni, hanem kicsit gondolkodóbbak, depresszívebb hangulatúak, labilis lelkiállapotúak.

Patonai Nikolett: Aki csak ismer Titeket tudja, mennyire szókimondó, őszinte emberek vagytok. Ez a dalban is megmutatkozik. Mennyire vannak benne Bibliai/vallásos utalások?
Máté: Maga a dolog, mint a bűncselekmény vagy a halál előidézése, önmagában Bibliai. A hatodik parancsolat a ne ölj – sokak szerint nem az, de hát többféle értelmezése van. Nem vagyok egy teológus, de ahonnan én merítettem, az a Szent Írás, és ott a hatodik. Ezen túlmenően semmiféle egyéb vallási vagy bibliai dolog nincs. Egyszerűen csak ez ezer évekkel ezelőtt meg volt írva, és ez a mai napig így van!


Patonai Nikolett: Ha jól tudom, ez a dal az eddig leghosszabb, amit valaha a Road kiadott. Nyolc egész perc. Van ennek bármi jelentősége, vagy csak így sikerült?
Máté: Megszületett a zenei alap, és hogy kiteljesedhessen maga a dal, ezt ilyen hosszban tudtuk megvalósítani. Miután kész lett a zenei alap felmerült bennem ez a téma, és megpróbáltam ezt a leginkább körbejárni.


Patonai Nikolett: Amikor a dalszöveget bevitted először a próbaterembe, a többiek hogyan fogadták?
Máté: Régóta dolgozunk együtt, szabad kezem van már a dologban. Persze átolvassák, megnézik, de ők is úgy gondolták ráéreztem a szöveg és a zene összhatására. Nem volt kérdés, hogy feszegessünk-e ilyen témát.


Patonai Nikolett: Nagyjából az 5. perctől vannak bevágások rengeteg híradóban elhangzott szörnyű gyilkosságról, de egyiket sem lehet igazán hallani. Mi alapján lettek ezek kiválogatva?
Máté: Ezek az elmúlt években itt, Magyarországon megtörtént, hasonló ostoba bűntényeknek a rádióban elhangzott verziói. Van néhány ismerősöm, aki rádióban dolgozik, mint hírszerkesztő. Őket kértem meg, hogy segítsenek a hír megírásában – hogy valódi legyen és hiteles-, illetve mivel ők gyakorlatiasabbak, megkértem őket, vegyék fel a rádióban ezeket, és küldjék el nekünk, a többit mi megoldjuk a stúdióban. Nem tudtuk, hogy hány percben, és pontosan hány hír, talán 2-3 hírt mondott a három hírszerkesztő, fejenként. Ez egy ilyen középrésze a dalnak, ami még jobban alátámasztja a mondanivalót. Fontos, hogy nem csak a zenekar; az énekes nézőpontjából, hanem a nagyközönség nézőpontjából láttatja ezt az egészet.

Patonai Nikolett: A többihez képest teljesen más, talán kicsit olyan hátborzongató. Miért lett lassabb, mint a többi, szomorkásabb?
Máté: Egyszerűen így alakult. Új ötletekkel, új hangszerekkel dolgoztunk. Ez nem volt irányított. Így született, hogy miért, azt ne kérdezd.

Patonai Nikolett: Hogyan fogadják ezt a témát, ezt a dalt egy koncert során? Milyen visszajelzéseket kaptatok eddig?
Máté: Sosem játszottuk még el koncerten. Nem gondoljuk, hogy itt van az ideje. Ez a dal egy jóval „súlyosabb” történet, még érnie kell. Nem mondom, hogy sohasem fogjuk játszani – talán a közeljövőben sor is kerülhet rá-, de egyelőre még azt gondoljuk, várat magára.

Patonai Nikolett: Miért érzed/érzitek úgy, hogy ilyen komoly témákat felhozzatok, sőt mi több; állást is foglaljatok ilyen fontos kérdésekben?
Máté: Azt gondolom, hogyha már komoly témát feszegetünk, van miértje. Csak úgy nem beszélhetünk arról, miért vannak gyilkosságok, igen is pontot kell tenni a végére. Valamit mondani kell, állást kell benne foglalni. Mindenkinek van erről véleménye. Ott volt ez a Marian C. ügy, egy ország háborodott fel, és állást foglaltak azok az emberek is, akik nincsenek reflektor fényben. De például a Leányfalun történt eset, amikor egy ír férfi gázolt el gyerekeket, majd hazamenekült. Erről mindenkinek van véleménye, és talán mondhatom, hogy majdnem az emberek 100%-a hasonlóképp gondolja, mint mi. Nekünk adott a lehetőség, hiszen van egy koncert, egy lemez, ahol hangosabban tudjuk ezt a véleményt megszólaltatni.


Patonai Nikolett: Mik a jövőbeli terveitek? Lehet még számítani hasonló komoly témájú dalokra?
Máté: Amikor megint összegyűlnek az ötleteink, leülünk dalokat írni… Soha nem lehet tudni, de remélem igen. Egyelőre, nem tudom.

http://pszichiatria-magazin.wix.com/pszm