Másfél éven belül másodszor tért vissza hozzánk a négy izlandi cowboy, már komoly telt ház várta őket. A tavaly márciusi bulit sajnos bebuktam, de a mostani koncert elé érdekes módon semmilyen akadály nem gördült, úgyhogy kíváncsian vártam, milyen zenekarokat és milyen élményeket hoznak magukkal Adalbjörn-ék. A kóstolómenü első fogása a spanyol Obsidian Kingdom, a második pedig a brit Esben and the Witch volt, de jelentem, rajtuk csak ímmel-ámmal nyammogtunk. Az izlandi alakulat két dal után ismét az ujja köré csavarta a népet, és elkezdődött a nagybetűs koncert, amolyan édes-búsan, intelligensen, lélekpusztítóan.

Obsidian Kingdom, a zsákbamacska
A teljes ismeretlenségből startolt nálam a zenekar, de nyitott lévén az újdonságokra, érdeklődve álltam be a keverőpult mellé, és vártam, mivel lepnek meg a spanyol fickók. Egy bő 9 éve létező, három komplett hangzóanyaggal rendelkező barcelonai zenekarról van szó. Én személy szerint jó ötletnek tartom itthon szinte teljesen ismeretlen zenekarokat elhozni egy turnéra, mert jobb esetben új kedvenccel és maradandó élménnyel távozik az ember fia/lánya. Nálam sajnos nem ez történt, mert felettébb fura, amit tapasztaltam. A koncerten baromira bejött a zene, a hangzás, minden. Öt konszolidált, feketébe öltözött metal arc nekiállt felszántani a színpadot, és a lelkesedésük, na meg a jó zenéjük okozta felszabadultság egyből átragadt az első sorokra. Mintha még pogót is láttam volna arrafelé! Valószínűleg a keményebb, koncertképesebb dalaikat húzták elő, mert amikor itthon utánanéztem a zenekarnak, meg találtam pár dalt tőlük, mintha nem is ugyanaz a banda lett volna. Élőben valami laza, dübörgő basszusokra és tekerős riffekre pakolt industrial-os, elektronikus történet játszódott a színpadon, a billentyűst meg annyira vitte a lendület, hogy a vadállat headbangelés közben majdnem beleverte a fejét a hangszerbe. Tetszett, na (meg a zene is). Ezzel szemben felvételen majdhogynem unalmas a hallgatnivaló. El kell ismerni, hogy nyitóbandának nagyon okos választás volt őket tenni. Félig megtelt a Dürer nagyterem, ami azért jelent valamit.

Esben And The Witch, a szusszanásnyi szépség
Az átszerelést követően színpadra lépett a háromtagú brit zenekar, szintén az ismeretlen kategóriából.
Na, ők viszont nagyon eltalálták az ízlésemet. Középen az aprócska énekesnő, Rachel Davies eregette a szépséges dallamait. Van ez a zenekar, aki indie rock-nak aposztrofálja magát, meg gothic pop-nak, közben meg totálisan The Gathering íze van a produkciónak, de Rachelt illetően még Siouxsie Sioux neve is beugrott. Az egyszerű, sötéten, boszorkányosan csengő hangja viszi a hátán az egészet. Ők már a harmadik nagylemeznél tartanak, amely a New Nature címet kapta, hát olyan is. Egyszerű, természetes, és van valami komor atmoszféra a dalokban, ami ideillővé teszi őket. Nagyon kellemes volt, meg is szerzem az új albumot.

Sólstafir, a katarzis
Újabb átszerelés, aztán egyszer csak feltűnt a négy jól ismert figura a színpadon, és rögtön az első lemez, a Köld címadó dalával nyitottak. Ekkor varázsütésre teljesen megtelt a terem, és elkezdődött a varázslat. Már akkor se volt semmi az előadásuk, amikor először láttam őket a megboldogult mátrafüredi Fekete Zaj feszten 2011-ben, de most egyenesen lenyűgöző formában voltak Björnék. A hangosításra addig sem volt panasz, de a Sólstafir műsora olyan tökéletesen szólt, hogy szerintem sokaknak könnyet csalt a szemébe. Nekem is. Tény, hogy nagyon rég nem voltam ilyen kifogástalan koncerten. No, véget ért a dal, és kitört a fülsiketítő ováció, ami nagyon jól eshetett a srácoknak, mert azonnal megjött a hangjuk. Adalbjörn amúgy is egy elég kommunikatív frontember, ezt látta mindenki, volt együtt éneklés, csitítás, tapsoltatás, de még ráadás ráadása is a koncert végén. A Köld után jött egy öt számos Ótta-blokk, közéékelve egy Svartir Sandar albumos tétel, a Ţín Orđ, amivel három nóta híján az egész új lemezt bemutatták. Érdekes módon, a kényelmes fotelből hallgatva lemezen kicsit unalmasnak tűntek az új dalok, de ott a koncerten jöttem rá, hogy élőben nagyon is működnek. A Dagmál-Náttmál kettős különösen nagyot ütött, főleg szíven, mert gyakorlatilag minden dalban hozták a lemezminőséget. Sólstafiréknál nincsen semmi sallang, flancolás, a négy úriember kiáll amúgy cowboyosan, és odateszi a szívét-lelkét.

Sokat gondolkodtam rajta, hogy miben is rejlik a zenekar ereje, és arra jutottam, hogy a lélekfacsaró melódiákban és szövegekben. Téves lenne azt gondolni, hogy ez a zene a „van fény az alagút végén”, meg a „minden rendbe fog jönni” frázisokról szól. A Sólstafir attól olyan zseniális, hogy csont őszinte és tényszerű a szövegekben (is). Hogy az élet bizony nehéz, és nem végletek vannak, hanem hosszabb-rövidebb napos időszakok a sötétségben, meg időnként orkánok, szélviharok, vulkánkitörések és egyéb katasztrofális dolgok, amelyekkel meg kell tanulni megbirkózni, mert az élet nem áll meg. A koncert vége felé közeledve egyfajta várakozás lett úrrá a közönségen, a Fjarát vártuk, a zenekar eddigi legszebb, slágernek számító dalát. Aztán mikor végre felcsendült a jól ismert finom gitárdallam, átöleltem a párom derekát és összebújva hallgattuk végig. Leírhatatlan érzés, amikor elkap egy ilyen katartikus dal.
Végül eljátszották a Goddess of the Ages-t és úgy tűnt, levonulnak, vége mindennek, a nép is elkezdett kifelé szivárogni, azonban az első sorokban heringező közönség masszív kántálására visszajöttek, és csak úgy, a saját örömükre lenyomták még a Ljós Í Stormi-t is.

Eddig is imádtam őket, de most már bizonyos hogy ez az Év Koncertje nálam, hibátlan este volt.
Azt gondolom, hogy a Sólstafirt legalább egyszer annak is látnia kell élőben, aki nem szereti őket, mert azt hívják profizmusnak és hitelességnek, amit ők csinálnak. Köszönöm, hogy ott lehettem!

SETLIST:
Köld
Lágnćtti
Rismál
Ótta
Ţín Orđ
Dagmál
Náttmál
Svartir Sandar
Ráadás számok:
Fjara
Goddess of the Ages
Ljós í Stormi

(Fotók a Rockvilag.hu FB oldalán IDE KATTINTVA érhetőek el.)

http://www.solstafir.net
https://www.facebook.com/solstafirice

https://www.facebook.com/obsidiankingdom
http://www.obsidiankingdom.com

https://www.facebook.com/esbenandthewitch
http://www.esbenandthewitch.co.uk/

http://www.negativeart.hu/
https://www.facebook.com/negativeartprod