Nagy progresszív zene rajongóként az az elképzelésem támadt, hogy felkeresem azokat a magyar zenekarokat, profi zenészeket, akik ennek a bonyolult, változatos, néhol zavaró és mellbevágó, néhol pedig varázslatos és meghökkentő hangzásvilágnak szentelték tudásukat. A rockerek.hu megadta számomra a lehetőséget, hogy a magyarországi progresszív rock/jazz-rock/metál együttesekkel készített interjúimat közzétegyem egyfajta sorozat formájában. Bár lehet, hogy a rockerek.hu társasága nem kimondottan erre a zenére pörgeti a frizurát, de úgy gondolom, soha nem árt ráncba szedni az alapokat. A következő interjúban egy kiemelkedő magyar prog-rock banda dobosával, Markó Ádámmal fogok beszélgetni a progresszív zene világáról, beleszőve persze azt is, hogy a Special Providence épp hol tart és mi vár még rá a külföldi fellépések során. Legközelebb november 2-án a Dürer Kertben lehet őket fülöncsípni magyar terepen, ahol a Turbo, a Haelo és a String Theory zenekarokkal kedveznek a vájtfülűeknek.

Saci: Hogy telt a nyaratok? Miként várjátok a telet?
Ádám: Köszönjük, azt mondhatom hogy igazán szép nyarunk volt, főleg külföldi fesztiválokon léptünk fel, de itthon is koncerteztünk. Először jutottunk el hazai mainstream fesztiválra a SZIN-re, és az A38-on és a Dürer-ben is egy-egy óriási bulit toltunk. Számunkra inkább a tavasz és ősz a mozgalmasabb, mindig van egy őszi és tavaszi turnénk amelyben nagyrészt Európa szerte koncertezünk, de természetesen itthon is. Az idei téli turné november 2-án kezdődik a Dürerben, aztán koncertezünk Ausztriában, Csehországban és decemberben pedig Japánba repülünk és 4 koncertet adunk Tokióban.

Saci: 2004. óta működik a zenekar. Mára már megszoktátok, hogy külföldön tudtok leginkább érvényesülni? A magyar progresszív zenének külföldön nagyobb keletje volt már a 80'as években is... Gondolom, nem is számítotok rá, hogy ez manapság változni fog...
Ádám: A műfaji sajátosságaink ellenére komoly közönségbázis alakult ki a banda körül itthon is, a koncertjeink jól látogatottak és ez egy komoly visszaigazolás volt számunkra. Van igény, csak el kell jutni az emberekhez, közelebb kell hozzájuk vinni ezt a műfajt, és azt hiszem hogy ez a Special Providence titka. A koncertjeink 80% - át külföldön adjuk, Európa számos országában már turnéztunk, tavaly eljutottunk Dél-Amerikába is. Fantasztikus a zenekar fogadtatása, az emberek rajongása és megbecsülése felénk bármerre megyünk. Álomszerű volt az elmúlt 2 év, bekerültünk az európai progresszív zenei élet körforgásába, meghívottjai voltunk a legnevesebb progresszív zenei fesztiváloknak, több országban igazán számolnak a zenekarral.

Saci: Idén januárban jelent meg harmadik lemezetek 'Soul Alert' címmel. Hogyan értékelnéd ennyi hónap távlatból nézve ezt az albumot?
Ádám: Az új lemez minden eddiginél bátrabb, progresszívebb, zúzósabb de ugyanakkor dallamosabb is lett mint az előzőek. Fantasztikus fogadtatása volt a nemzetközi sajtóban, az USA-ban 7 hétig vezettünk egy progresszív zenei chart-ot, de az itthoni MAHASZ listán is többször bent volt a legjobb 20-ban ami óriási dolog főleg ebben a műfajban. Azt hiszem kijelenthetjük hogy az eddigi legjobb és legsikeresebb lemezünk amellyel még több emberhez eljutott a zenénk, mondanivalónk. A lemez egyik húzódalára a "LAZY BOY"-ra készült egy klip is, amit a youtube-on meg lehet tekinteni.

Saci: Hogy érted azt, hogy a ti zenétek egy űrt tölt be a magyar zene életében? Úgy gondolod, alig vannak pályatársaitok, akik hasonló terülten érvényesülnének?
Ádám: Nem gondolom, hogy mások nem érvényesülnek, de ebben a műfajban ilyen régóta és sikeresen egzisztáló zenekar nem nagyon van. Az az út, amit mi járunk eléggé sajátos és magunk találtuk meg. Rengeteg tehetséges zenekar van.

Saci: Ti miért pont instrumentális zenében gondolkodtok? Erre van nagyobb igény külföldön?
Ádám: Amikor a zenekar megalakult ez volt a cél, ebben láttuk és látjuk a jövőnket. Nem azért alakul egy zenekar jó esetben, hogy mire van igény, hanem azért, hogy mit akar kifejezni és hogy neki mi az igénye. Az ideális az, amikor a zenész megtalálja a közönségét íly módon, de ezen dolgozni kell. Rengeteg énekes produkció van, amit mi csinálunk és amit mi kitaláltunk magunknak abból kevés van nemcsak itthon, világszerte. A hallgatók nem tesznek különbséget instrumentális és énekes produkció között, ha az hatással van rájuk. Ha valami egyedi történik a színpadon, erőt és energiát kapnak, akkor működik, és ez így van nálunk.

Saci: Mennyire érzitek magatokat hazafinak? Kint tartózkodások alkalmával hogyan fogadják a magyarságotokat?
Ádám: Mindenhol szeretettel fogadnak minket és pozitív a hozzáállásuk az embereknek felénk. Egészséges módon, de természetesen büszkék vagyunk rá hogy magyarok vagyunk.

Saci: Magyarországon csak egy szűk réteg hódol a progresszív zenének, inkább néznek minket csodabogárnak, mint épelméjűnek. Külföldön viszont sztárnak számítotok. Hogyan élitek meg ezt a különbséget?
Ádám: Őszintén szólva nem foglalkozunk ezzel. Itthon is komoly közönségünk lett a műfaji sajátosságunk ellenére, és ez azt gondolom egy óriási dolog ebben a műfajban, nyilván külföldön nagyobb a piac és talán picit nyitottabbak az emberek az e fajta muzsikára.

Saci: Vannak olyan előadók, zenekarok, akiknek munkásságát szívesen előveszítek és megihletnek titeket?
Ádám: Rengeteg hatás ért és ér minket és ezek mindig mindig változnak. Mostanában az alábbiak: Periphery, Karnivool, Animals as Leaders, Porcupine Tree

Saci: A zenétek többféle hangulatot kelt az emberben. A dalokban mindig egy aktuális hangulatotok tükröződik?
Ádám: Ez is célunk vele, hogy többféle érzést és hangulatot előhozzunk a hallgatókból, és ezek hullámain jutassuk őket egy egészen egyedi zenei élményhez. Vannak olyan dalok, amelyek egy kimondott hangulatban vannak, de nagyrészt nálunk a hirtelen váltások és ide-oda csapongások és hangulat változások teszik még fűszeresebbé az instrumentális zenét.

Saci: Hogyan születnek a dalok? Először a dobtémák vagy a zongoratémák vannak meg?
Ádám: Általában a két szerző Cséry Zoltán és Kertész Márton hozzák a dalok vázát amelyeket aztán együtt rakunk össze és mindenki hozzáteszi saját magát. Volt olyan is hogy egy adott dob groove inspirált egy adott témát és természetesen fordítva is megtörtént.

Saci: November 2-án együtt zenéltek a Turbo-val, a Haelo-val és a String Theory-val a Dürer Kertben. Hogyan készültök erre a koncertre?
Ádám: Már nagyon várjuk ezt a koncertet, azt hiszem ez egy igazán különleges este lesz, 4 kiváló zenekarral, amelyek modern progresszív hazai élet meghatározó zenekarai. Készülünk egy vadi új dallal, amelyet most fogunk előadni először és előadjuk a közös dalunkat Tanka Balázzsal a 3. lemezről.

Saci: Már előzőleg is koncerteztetek a Haelo-val és a Turboékkal is jó kapcsolatot ápoltok. Hogyan alakult ki ez a jó viszony?
Ádám: Mindenki jól foglalkoztatott session zenész, több neves zenekarban közreműködünk még, íly módon a szakma berkein belül majdnem mindenki ismer mindenkit. A Turboékkal mér régebbről az ismeretség, a Haelo-s srácokkal meg már több ízben játszottunk együtt és nagyon jó barátok lettünk, mindkét zenekar muzsikája egészen lenyűgöző!

Saci: Mi az, amit még szeretnétek elérni a Special Providence-szel?
Ádám: Szeretnénk minél többet koncertezni és az egyik meghatározó zenekara lenni az instrumentális progresszív zenei műfajnak. Csak ennyi... ;)

Saci: Köszönöm az interjút!


Itt követhetitek a zenekar életét:
http://www.facebook.com/SpecialProvidence
http://www.specialprovidence.eu
http://www.youtube.com/specialprovidence

http://www.facebook.com/pages/Haelo/195342770548709?fref=ts
http://www.facebook.com/pages/Turbo/115986378423483?fref=ts