Rudolf Schenker, Klaus Meine, Matthias Jabs, James Kottak és Pawel Maciwoda a Scorpions tagjai beiktatást nyernek a Hollywood's RockWalk -ba 2010. április 6-án délután. A Scorpionst -- amely együttes eladott, több, mint 100 millió lemezt világszerte-- a rajongóik tisztelik meg, egy különleges ceremónia keretein belül a Guitar Center in Hollywood-ban.

Ez a jelölés egy nagyon különleges alkalom a Scorpions számára: március 23-án jelent meg az új albumuk a Sting In The Tail (az Universal Music Enterrises gondozásában), valamint három éves, öt kontinenst érintő óriás turnéra indul az egyik legsikeresebb rock banda a világ körül, hogy így fejezzék be a karrierjüket. A zenekar életében ez lesz az egyik legkalandosabb, ha nem a leghatalmasabb vállalkozás: show-k százai, rajongók több ezrei, megszámlálhatatlan mérföldek repülőn és turnébuszon is.

#1. Raised On Rock
Alapjában véve az 1984-es Love at first sting album Rock You like a Hurrican-jének kistestvére is lehetne hangzásából ítélve. A szöveg Martin Hansen mellett itt is Klaus Meine-t dícséri. Alapjában véve egy magyarázat és egy indoklás is lehet a Scorpions 1965-ben indult munkásságára, habár ezalatt az idő alatt ez az együttes is megélt tbb változást a tagok tekintetében. Kicsit érződik belőle, hogy ez az album úgy, ahogy van tulajdonképpen már a búcsúzásuk, ez már a régebbi önmagukhoz képest zeneileg nyugodtabb, letisztultabb rock&roll, annak ellenére, hogy a "nagytesó" a Rock You Like a Hurricane a 31-dik helyezést érte el a VH1 40-es legnagyobb metál dalainak listáján.

#2. Sting In The Tail
Az album címadó dala visszafogottan pszichedelikusan indul, néhány óvatosan belecsempészett nu-metalos elemmel. Szövegében leginkább azt tükrözi, ami egy kezdő zenész jelene, igazából a kutya meg nem kérdezi tőle, hogy honnan jött, ő magát nem érdekli, hogy merre tart, csak zenélhessen, megélve mindazt, ami ezzel jár, a csajok megőrülését, azt, hogy mindent meg tud nekik adni, ha van egy olcsó gitárja, és néhány mocskos riffje, hogy napról-napra, éjszakáról-éjszakára csak a zene van. A végállomás a semmi, nem fog elkésni, de mennie kell tovább. Jöval pörgősebb dallamvilágú, mint a Raised on Rock, de még mindig nem az igazi Scorpions-os hangulatú.

#3. Slave Me
A dal a Scorpions "Hányszor lehet büntetlenül elénekelni egy refrént" nótája. Mire az ember elkezdi élvezni, a lényegi mondanivaló tulajdonképpen már véget is ért, annak ellenére, hogy sokat ígérően indul. Zeneileg nagyon dinamikus, pörgős riffekkel, a kicsit szurkolóvers-jellegű átkötések gyorsasága bőven utal arra, hogy a dal egy egyéjszakás kaland nem túl tartalmas lényegét kívánja feldolgozni, viszont a hosszúra nyúlt levezetés inkább sugall az embernek 25 év házasságot, pocsék anyóssal, mint egy 20 perces kufircot a backstage-ben.

#4. The Good Die Young
A címében Billy Joel Only the Good Die Young dalára emlékeztető lassú, lírai szerzemény az, amelyiket az albumelőzetes kislemezen Tarja Turunennel együtt adnak elő. Egy olyan napot dolgoz fel, amikor az embernek alapesetben éppen nincs semmi baja, de valamitől úgy érzi, hogy a világ jóformán úgy rossz, ahogy van, annak ellenére, amit otthonról a családjától hozott magával, teszi a dolgát, de teljesen feleslegesnek érzi, mert talán nincs holnap. Dallamában kellemes, egy pohár borral leülős, elgondolkodós, a "szar a világ" érzést másnapra kialvós.

#5. No Limit
Hangulatában, zenéjében pont az ellenkezője a The Good Die Young-nak (igazából nem is értem, miért kerültek közvetlenül egymás után az albumra ezek a felvételek), temperamentumával, lendületességével valóban azt sugallja, hogy nincs határ, ne ülj egy helyben, mozdulj meg, indulj el, teljesen felesleges a külvilág viszontagságaival foglalkozni, csak így lehet előre és feljebb jutni. Hard-rockos hangzású dallamok, jó gitárszólókkal, és Klaus hangja mellett kivételesen érvényesül a dob is, nem elnyomják, hanem kiegészítik egymást.

#6. Rock Zone
Az album eddig talán legütősebb felvétele. Szinte ordít belőle az igazi (hard-)rock-életérzés. Arra csábít, hogy ugrálj, csápolj, pörögj. És pont erről is szól. Agyilag elég hamar egy koncerten, vagy egy fesztiválon találod Magad, egy sörrel vagy épp egy whiskey-vel a kezedben, körülötted a haverok, kevés bőrbe öltözött csajok, és igazából úgy érzed, hogy abban az adott pillanatban minden úgy van jól, ahogy van. Aztán véget ér a szám, kinyitod a szemed, és marha morcos vagy az ellenőrre, aki épp a jegyedet kéri, mert egy buszon ülsz, és dolgozni mész. Pörgős, nem beszélgetős, igazi bulizós nóta, remek szólókkal, jó alapriffekkel.

#7. Lorelei
Már a címe is sejteti, hogy ebben a dalban kipihenhetjük az előző két nóta pörgését. Igazi Scorpions féle (csalódott) szerelmes dal. Összebújós lassúzós, ha épp van kivel, ha nincs akkor viszont azt sugallja, hogy vonulj kicsit vissza a sarokba sírni. Igazából mindenkinek való, akiből egyszer is bolondot csináltak, és csak utólag döbbent rá, hogy a másik már rég más terveket szövögetett magában, csak épp neki nem szólt róla. A címszereplő Lorelei a Rajna tündérére utal, aki a szikán ülve fésülgette arany hajzuhatagát, és közben elragadó énekével a sziklához csalogatta a rajnán hajózókat, akik az őt hallgatva nem vették észre a veszélyes áramlatot, és hajójuk szétzúzódott a zátonyon. Azt hiszem, Heinrich Heine után, aki versben dolgozta fel a mondát, a Scorpionsnak sikerült legjobban megörökítenie Lorelei történetét, a férfi-nő kapcsolatok tükrében.

#8. Turn You On
A Lorelei lágyságát tökéletesen ellensúlyozó dal valóban arra szolgál, ami a címe: bekapcsol, és megpörget. Ijesztő, "dobozhangú" felvezetés után erős kezdéssel indul, és az élet élvezetére, bulizásra hív. Nem is tudsz rá egy helyben ülni, a dal szinte felszólítás azoknak, akik a buliban leülnek egy sarokba, megisznak három sört, és bepunnyadnak, arra, hogy pattanj fel, ünnepelj, táncolj, túl rövid az élet ahhoz, hogy a seggeden üld végig. Amikor pedig vége a számnak, már nincs is kedved visszaülni, Te leszel az, aki utolsóként hazaindul. Igazi anti-fotelrocker nóta!

#9. Let's Rock
Címéből adódóan többet várnál tőle, nagyobb zúzást, nagyobb pörgést. A Turn You On után kicsit lehangolóan hatott, ha buliban követné egymást ez a két nóta, az előzőekben felugrasztott fotelrocker csak azért is visszaülne a söre mellé, vagy búsan hazakullogna. Pedig zeneileg nem rossz, összeszedett, jó riffekkel, csak valahogy többet is ki lehetett volna hozni belőle. Ha tényleg fotelrocker vagy, és a Turn You On-ra elkezdesz csápolni, akkor csak abban az esetben maradsz a buliban hajnalig, ha a Let's Rock az este zárónótája.

#10. SLY
Still Loving You-s kezdés, már az elején lírára, vagy balladára számítasz, és nem meglepő módon azt is kapsz. Egy megkínzott lelkű apa éneke elszökött lányának Sly-nak, akit ezzel a dallal próbál hazahívni, mert aggódik érte. Hangulatában emlékeztet a Csellengőkre, akár ez is lehetne annak a zenéje a Soul Asylum Runaway train helyett, és Falco - Jeanny-jére. A Scorpions balladáitól megszokott lágy, kissé lehangoló dallamvilág és Klaus erőteljes éneke remekül kiegészíti egymást, mint eddig mindig. Aki a Still Loving You-hoz hasonló mondanivalót is vár a majdnem vele azonos kezdés mellé, az picit csalódni fog.

#11. Spirit Of Rock
Az érzés hasonlít a Let's Rock-hoz. A szövegben ugyan meg van idézve a rock szelleme, a dallamban viszont egy valódi, rég elhunyt szellem bukkan fel. Ez sem részeiben, sem egészében nem felel meg a Scorpionstól elvárt, és eddig kapott minőségnek. "In the spirit of rock / We'll never die!" - énekli Klaus, de a dallamból az jön le, hogy kicsit későn szólt...

#12. The Best Is Yet To Come
Igazi, tagadhatatlanul elköszönéshez, búcsúzáshoz készült nóta. A magam részéről nem az album végére tettem volna, hanem valahová középre, mert így kicsit lerombolja a hangulatot, tényleg kiérezni belőle, hogy ez a Scorpions utolsó albuma, és nem, nem lesz több. Vége egy 45 éves csodának. És a legjobb tényleg hátra van, a következő turnéjukkal ami a Get Your Sting and Blackout World Tour 2010-2011 nevet viseli.

Arról még nincs hivatalos információnk, hogy hazánkba mikor látogatnak el búcsút venni az itteni rajongóiktól, jelenleg ez év végéig érintik az európai kontinensen: Belgiumot, a Belarusz Köztársaságot, a Cseh Köztársaságot, Németországot,Svájcot, Franciországot, Görögországot és Bulgáriát. Ezen kívül több koncertet adnak majd az U.S.A.-ban, valamint lesznek fellépéseik Dél-Amerika szerte: Mexikóban, Chileben, Kolumbiában és Brazilíában is.