Kicsit megcsúszva érkeztem az A38-ra, így a Fit For An Autopsy végére értem oda, de abból, amit láttam és hallottam belőle, kellően bemelegítették mind a banda, mind a műfaj rajongóinak bólogató izmait. Magamhoz is vettem az első sörömet, és izgatottan vártam az est folytatását. A Thy Art Is Murder-t hallomásból ismertem, korábban belehallgattam a lemezeikbe, de élőben még nem volt szerencsém hozzájuk, és örömmel mondhatom, nem okoztak csalódást. Náluk már a tömeg is elkezdett gyűlni, mind a saját rajongóik, mind az est fénypontját váró Silence rajongók megszaporodtak. Igényes, jól összerakott műsorral készültek, így aki csak kicsit is kedveli a műfajt vagy bandát, az nem bánta meg, hogy részt vett a bulijukon.

Miután végeztek, újabb sör után néztem, és vártam, hogy induljon az est részemről legjobban várt pillanata, a Suicide Silence. Mint régi rajongó kissé féltem, hogy Mitch híján nem lesz ugyanaz az életérzés, pláne élőben, de nagyon kellemeset csalódtam, mert mind az új számokat, mind a régi klasszikusokat tökéletesen adta át, így mind az új, mind az ősrajongók elégedettek lehettek. Meggyőzően, arc letépősen kezdtek, de ha valaki elbóbiskolt volna, a 4-dik szám környékén az is felébredt a brutális erejű Wake up-ra. Ezt követően sem vettek vissza a tempóból, a Fuck Everything sem egy romantikus estét tár elénk, vörösbort szürcsölve és a naplementét nézve. Később szerencsénk volt az új album egy bitang erős számához a Sacred Words-höz, majd a közönség kedvencnek számító Slave to Substance is felhangzott a legnagyobb örömömre.

Azt est végéhez közeledve sem fogták vissza magukat Hermidáék végig fenn tudták tartani a figyelmet, és nem utolsó sorban a pogót. Már a Thy Art-on is alakult ki kisebb circle pit, de a Silence témáira volt csak igazán nagy, a fél küzdőteret betöltő circle pit, valamint hasonló méreteket felvevő wall of death is. Lassan érződött, hogy közeledik az este vége, mindenki bízott benne, hogy egy esetleg még nem hallott favorit is a zárótételek között lesz, szerencsére számomra ez extrán is teljesült. Felcsendült a You can't stop me, és igen, valóban érződött élőben, hogy eszünkbe se jusson megállítani őket, hiszen a lendület a régi és ez így is marad. Ezután zárótételként a You only live once-al mindenkinek az emlékeibe égették az estét. Egymás után hallva a két számot, elmondható, hogy a csapat még mindig brutális formában van, és aki csak kicsit is kedveli őket, az bánhatja, hogy lemaradt róluk. Tehát elmondhatom, hogy sikerült istenien tölteni a perceket tegnap este az A38-on, és bármennyire is rövid az élet, ez kihagyhatatlan volt.

http://www.a38.hu
http://www.suicidesilence.net/
https://www.facebook.com/suicidesilence
http://fitforanautopsy.com/site/
https://www.facebook.com/FitForAnAutopsyOfficial
https://www.facebook.com/thyartismurder