0.nap : (kedd)
Reggel én ugye melóból indultam a szigetre. Egy óriási nagy málhát megtöltve mindenféle kacattal. Akár egy lakatlan szigeten is eléltem volna ennyi mindennel. Az emberek nagy bámulás közepette bebuszoztam a Volánnal a városba majd egy jó büdös fokhagymás-sós lángos elfogyasztása után odaértem a Batyira. Fél tízre.. így meg is szívtam, hisz fél 12-ig várhattam. Ekkor érkeztek szépen sorban a népek. Ádám ( Fogi), Kata (Kriszta), Peticsek, Metal, Ákos, Ákos nője, Kisildi, Ancsi (Gyrus), Livi, Mazo, stb. és szépen felduzzadt a társaság. Az érkezők jó része már fel volt szerelve az alkoholok legtöbb válfajával, de miután rájöttünk, hogy ez kevés elindultunk a Forgival a Spár-ba. Vettünk sok sört és egy fél lityós gazdaságos páleszt narancslé kíséretében. Pár korty pia után bemutattam a népnek a Hoppás pólót, majd még pár korty után a Hoppás zászlót. A további iszogatás eredményeképpen nemsokára mégtöbb szeszért imádkoztunk a NAGY KÉK GECI-hez. Aki természetesen segített nekünk. Közben elindultunk a Szigethez, ami már várt minket. Odaérve rájöttünk, hogy igen nagy sor van... sőt, kurva nagy. De Ádám és Mazo átverekedte magát a soron párunk jegyével és úgy 5 percen belül karszallaghoz juttattak minket. :) Eközben összefutottam a maradék nép jó részével és a többiekről is információkkal láttak el. A karszallag felhejezése után már csak a sorompókig kellett bejuttatni magunkat. Ez némi kerülő segítségével sikerült is. Így kb. 20 perc alatt a szigetnél is voltunk :) Egy fél órányi hoppázás, In-kal szidás után végre kinyitották a kapukat, beözönölhetett a fiatalság. Egy gyors táskaátkutatás után elfoglalhattuk volna megszokott helyünket a szigeten. De egy buzi biztonsági őr megakadályozott bennünket ebben. Mondván ez VIP rész. Ígyhát a régi, jól megszoott táborhelyünket egy 10 méterrel odébb lévő szintúgy VIP-es helyre tettük át. Ahol mellesleg a Greenpeace aktivistái táboroztak. Egy nagy körben felvertük a sátrat, helyet hagyván a később érkezőknek is. Így az ott dolgozóknak nem sok területete hagytunk. Persze a többi szigetlakó, látván, hogy mi is odamentünk jöttek odaverni a sátrakat hamar. Így kerültek mellénk a franciák is akikről még lesz szó később. Közben érkezgettek a Greenpeace-es arcok is. Akik többféle módon reagáltak. Az egyik csaj nagyon pipa volt ránk, biztiőrt akart hívni ránk, de szerencsére a főnökükkel letárgyaltuk a dolgokat és addig helyeztük ide-oda a sátrakat, míg mindenki elfért. Nem hiába, sok jó ember kis helyen is elfér. A csajszi ígyhát csak annyit tudott ordítani nekünk, hogy : "Hoppá, KÖLTÖZÉS !", de nem lett belőle költözés. És mi is átvettük a mondókáját és innentől ezzel idegesítettük :) Időközben szépen összejött a társaság. Mehetett az ivászat, készülődés az Illésre, miegymás. Innentől nemsokra emlékszem :) Hoppáztunk mint állat, ÉS ÉN VOLTAM ILLÉS-en ! Bár pár ember szerint behaluztam az egészet és a sátramban feküdtem félholtan. Most befejezem, Metal veszi át a stafétabotot.
1.nap : (szerda hajnaltól - Metal írása)
Beléptem a szigetre.(majdnem zuhantam a józanságtól) Elindultam megkeresni a HOPPÁSOKAT egy óra hoppázás után megszomjaztam ők akkor mar régen a sátrukban haldokoltak(valaki épp Illés-t halucinált :P). ( Na ki volt az ? - k-soft ) Hát táskástul elmentem Zsu-hoz lesátraztam (legalábbis végig néztem ahogy felverik a sátram). Elindultunk a Hammer-hez itt vitáztunk mert nem akartak meghívni én meg nem akartam költeni :P. ( Mintha lett volna szükség a pénzköltésre :D - k-soft ) Na elmentek aludni én meg inni 5-6 körül visszaértem első táborhelyemhez itt 4 óra HOPPÁ-zás után már a busba kívántak :D úgy aludtam el hogy még közben is üvöltöttem. 14 óra körül felébredtem hoppázás közepette kerestem a fogkefémet és odajön Aliza hogy ismerem e a disznót mondom persze. Fogat mostunk és elindultunk megkeresni. Hoppával megleltük őket. Itt volt a Ancsi, Livi, Kata, Kisildi, Ádám, Kokó, Mazó, egy rakás francia. Mivel elég lusták voltunk elmenn i9a kocsmáig szeszért így Liviéket küldtük el egyfolytában. Persze néha kaptak egy-egy ajándék sört. Igen lassúak voltak... Kajáltunk finom krisna kaját, ami aznap babaleves volt (Hare Rama stb) és elindultunk inni. Timur Lenk-en iszogatunk. ( Csénékkel persze, ha már Timur lenkről van szó. Amúgy a Timur Lenkék ezévben egyrészes fürdőruciban nyomatták. - k-soft ) Disznó lopott zsíros kenyeret, de sót nem lopott hozza sajnos. Elmentek Cséné-kel inni ezek után csak annyit hallottam hogy ált a sorban, hogy vegyen sört és kikapták a kezéből a pénztárcáját. Ő meg se tudot mozdulni (Gondolom mert már a pult tartotta őt.) Eddig én elindultam Obituary-ra ott találkoztam Peticsekkel akit meghívtam egy sörre, majd Zsu-val, aki jól elkezdett ordibálni hogy mit képzelek magamról hogy üvöltözök szigeten (lehet aludni jár a szigetre) ( Ahogy az szokás. Kimegy az ember egy hetet aludni, de nem jön össze soha. A nagy hangzavar.. k-soft ) Én meg mar nem voltam józan. Lekiabáltam, hogy olyan gyáva nyuszi, hogy mindig minden elől elszalad. Leverte a söröm és elszaladt. :P Hát PetiPetiPeti –vel elindultunk. Hoppa költözés… !!! Átköltöztünk a Disznóékhoz. Ebben segítségemre volt a mansonka5 ( Volt barátnőm.). Majd Visszamentem Moby Dick-re jót pogoztam. Jó koncert volt!!!! Elindultam nem éppen egyenesen aludni pár óra alatt el is jutottam meg pár liter sor után. Táborhelynél bekiabáltam minden sátorba hogy H-O-O-P-P-Á-Á-Á És elszabadult a káosz mindenki kuss vagy hopp hoppozot :D szomszédok örömére (nagyjából minden reggel 5 kor ez volt.) ( Én annyit teszek még hozzá az egészhez, hogy tényleg jól megszívtam a pénztárcával. - k-soft )
2.nap : (csütörtök)
Most visszaveszem a történet fonalát. Innentől én írok. (k-soft) Hajnal 4 körül a Sziget egy számomra akkor ismeretlen részén ébredtem. Elindultam, hogy megkeressem a sátrat. Közben filózgattam és eszembejutott, hogy mi is történt velem az éjjel. Egy vadbarom ellopta a pénztárcámat, miközben én sörért álltam a pultnál. Fogta és elrohant vele. Én részegen csak néztem ahogy szalad a zsákmányával. Miközben ezen gondolkodtam ráleltem a főútra, mely nagyjából a sátrunkhoz vezetett. Reggel rájöttem ,hogy a Metál immáron szomszéd. És közben egy lakótársra is leltem Aliza személyében. A reggelt nagyjából fetrengéssel töltöttük, annak reményében, hogy nemsokára jön a Krisnás reggeli. A zabálás után Metállal, Danival, Alizával és a Norbival elindultunk a Auchan-ba. Az úton valahogy csatlakozott hozzánk az Ákos-Peticsek kettős is. AZ út egész izgalmasan telt. Az előző napi alkoholmennyiség elfogyasztása után még igencsak nem józanodtunk ki. Koncertet adott nekünk egy egyszemélyes zenekar, majd egy bevásárlócskocsit változtattunk versenyautóvá és körbekrosszoztuk vele a parkolót. Az áruházba jutás után megkerestük a legoclsóbb piát, a szokásos kannásbort és hozzá illő ásványvizet és kólát. A fizetést a magát kapitalistának tituláló Dani vállta magára kényszerűségből. Készült szőke és barna bambi. Ezután, ha gondoljátok, ha nem, megittuk a 8l bort. Na persze ennek nagy részét én és Metal ittam meg. A szeszelés közben, ismerkedtünk, mint állat. Befutott az egyik Blues-company tag is. Nem volt józan : " Akkor érzem jól magam, ha nincs már hang, se kép.." - Hozta a formáját. Elindultunk befelé. Ittunk..ittunk..ittunk..stb... beértünk a Szigetre. Pénz hiányában elkezdtünk tarhálni. Innetől ez vált életfilozófiánkká. Elhatároztuk, hogy a táborhelyünkre költöztetjük az Alizáékat. Sajna ez nem ment olyan simánt, mint gondoltuk, mert Metál koma öt percenként elájult. A végén csak sikerrült áttelíteni Daniék sátrát Ádám segítségével. A transzport végeztével megindultunk a Hammerhez Akelára, de kómázás lett a vége. Piáztunk mindenfelé. Én a Beatrice koncert közepén ébredtem, hogy épp azt énekeltem, hogy : "Lesz, lesz, lesz! Csak azért is lesz. Magyarország újra nagy és boldog lesz!". A koncertből már csak 3 szám volt hátra. Ezt végigbuliztam, mint állat. A muri végén visszamásztunk négykézláb a sátorhoz Alizával, aki ismét nálam aludt. A sátorbafekvés se volt egyszerű, közben feldöntöttük a Metal sátrát és ment a Hoppá. Volt még összhoppázás..ivás...és mindenféle baromság.
mansonka5 napja : Másnapi reggelig tartó duhajkodásom következtében csak este fele tértem ki ismét szigetre (én ugyanis 15 percre lakom lábbusszal szigettől) és egy ideig semmi nemű hangulatom nem volt semmihez. Tamással tengettem az időt (kedves road barátom,ki roadol a C.A.F.B.-nek és a Soffi-nak is többek között,mellesleg halálosan szerelmes belém) egy kis boros kóla társaságában. Aztán egyszercsak megcsörrent a telefonom, Kiskovács hívott (az Auróra féle Kiská,ki volt kedvesem anno) hogy jön ki szigetre, hol vagyok. Kiská Accept-re jött (kamaszkora egyik kedvenc zkr-a) s bementem vele a koncertre. Amit amúgy halálosan untam, s csak azért mentem be, hogy addig is szemem rajta tartson ünnepet. Némi szórakozást az sms fal okozott, példának okáért az olyan felírásokkal hogy "Gyerekek,tegye fel a kezét az aki pukizott" éshát a fél sátor csápolt... Majd szemem egy olyan üzeneten akadt meg hogy "2005 aug.27. Sokol403 a Zöld Pardonban" Nos, én köztudottan artist mániás vagyok,s szeretek artistokkal ismizni,a Sokol403-at pedig szegről-végről ismerem,a dobos, Urbán Laca jó barátom. Csak kíváncsiságképp dobtam egy sms-t arra a számra, amiben megírtam hogy "én megyek,de te ki vagy?", a válasz sms-ből pedig kiderült, hogy Iván, a Sokol énekese. Tajtékzottam örömömben. Koncert után Kiská haza húzott (ő túlontúl sznob az ilyesmihez, annak dacára hogy punk zenész) én pedig lekontaktoltam Ivánnal. Élmény volt. Aztán elhúztam 2 udvarlómmal (Simonnal és Tamással) a Siemens színpadhoz, Titusz and the Carbonfools koncertre, ami szó szerint isteni volt, mivelhogy koncert alatt Isten azaz egységélményem volt, és határtalan, eufórikus boldogságot éreztem, noha akkor épp nem is vett erőt rajtam Bacchus hatalma, pedig ittam eleget. Reggelre azért sikerült fejre állnom.
3.nap : (péntek)
Hajnalban alszunk Lizával. Egyszercsak arra ébredek, hogy szemét HOPPÁ-sok ordítanak, mint a sakál. Az egyik közüllük még arra is vetemedett, hogy a sátrunkba üvölt. Ez az illető a Metál volt. Extra Lukács hangon tört elő belőle a Hoppá, egyenesen az arcomba, miközben az Aliza lábára tehénkedett. Én jobbnak tartottam, ha nem mutatok semmiféle reakciót és így mihamarabb megszabadulok tőle. Aliza meg észre sem vette a ténykedését. Zsolt továbbállt. Pár óra múltán ébredtünk, mert kitaláltuk, hogy meglátogatjuk Laci komám. Alíz felébresztett, majd kezelésbe vettem a Metált, aki nem volt olyan bölcs mint én hajnalban és felébredt. ( Mondjuk nem bánta meg. ) A többieket otthagyva felkerekedtünk édes-hármasban. Laciékhoz érve tapasztaltuk, hogy eljött a kánaán. A hűtő tömve borral, pálinkával, üdítővel és mindenféle kajával. A tűzhelyen frankfurti leves rotyogott. A fürdőben kád és mosdót várt, a WC meg angol volt. :):) A számítógépből előbb zene szólt, majd mozivá változott. Elindult a bakterház. Időközben az elfogyott bort pótoltuk. Üres üvegekkel és a Laci által nekünk adományozott pénzből. A maradék időt filmnézéssel és duhajkodással töltögettük el. Laci időközben melózni ment. A Pisti barátom meg velünk idnult melóba 4-kor. Az útra persze magunkkal vittük a maradék extra erős páleszt, ami meghatározta a délutánomat. Ugyanis igen kómás állapotba kerültem. Meg is haragudtam a páleszesüvegre, amit a HÉV ablakon kivágtam. Szigetre visszaérve a legelső színpadnál leálltunk táncikolni a Bahián Testi egynleg koncerten. SKA rulez :) A koncert felén kidőltünk, és majdnem széthánytam magam Alíz táncbarángatása után. A koncert után elindultunk a sátorhoz itt elváltak útjaink a Metáltól. Ő korábban indult a Hammerhez, mi meg csak a CDT-re. Amire mellesleg nem értün koda, mert elég hamar berúgtunk. Alízzal mókáztunk: "Hogy áll a szád?" - kérdezte. "Így-áll!" - válaszoltam. Közben segítségével bebasztunk, mint állat, majd a Bahiához visszjutva letáboroztunk ott. Jött a Boogie Mamma, Karabély, Malacka és Tahó. Elvoltunk. Jött StaticX, ittunk, ittunk, ismerősök.. fogyogatott az idő. Egyszecsak keménybe váltott a zene. Korog. Nagyon szar volt. Utána ittunk, ittunk, ittunk.. majd jött a mászás négykézláb a sátorhoz. Aliza megint nálam aludt. Vesztére. Éjjel elrabolták a tatyóját. Benne mobillal, pénzzel, iratokkal és a FOGAMZÁS GÁTLÓ tabiját. Reggelig kóma... ( KOKHHHHHHH ) - Most befejezem. Ideül a géphez a METÁL! Jahh, amúgy Rékuséknál piázunk vagy mi. :) - Na. Mostantól én írok. Visszaíndultunk a sátorhoz k-soft a fát ölelgetve körözve hányt. Utána szétváltunk Hammerhez indultam itt sok darkos lánnyal beszélgettem és érdekes volt sokat oltogattam a "Te miert jöttél ki szakadt estélyi ruhába stb ... jól elvoltam további koncerteken és iszogattam kerestem disznot de nem találtam elindultam hát a sátrakig ami kb. 15 perc ez nekem sikerült 2 óra alatt megtenni de akkkor azt láttam hogy megin t a metal hammer elött vagyok persze ezalatt jobban berugtam igy hát mégegyszer nekifutottam (négykézláb) végül sok sok perc allat reggelre odaértem itt megint hoppáztam aztán bedöltem a sátorba alukálni....
4.nap : (szombat)
19h-ig aludtunk... és feküdtünk a sátor körül. Aliza megjárta a pesti rokonait. Szerzett pénzt és mindenfélét amire szüksége volt. A délután a koncertlátogatások tervezével telt el. Persze nem mentünk semmire. Elindultunk Tankcsapdára, de kb. 5 percet hallottunk a csapattól, miközben elhaladtunk a színpad mellett. Idő közben iszogattunk, mert Metálnak volt még pénze. Eljutottunk a Hammerhez, ahol lekozmáltunk a De Facto koncin. Most átadom a tollat mansonka5-nek, mivel itt találkoztam először vele. ( Leszámítva egy összefutást mikor egyik nap reggel borotválkozni indultunk Zsolttal. ) Szal jön Rékus : road Tamással bemásztunk De Facto-ra. Legfőképp Árpi miatt ( billentyűs ) ugyanis Árpi egy kedves barátnőm hapsikája évezredek óta és Árpit szeressük ám :) (Árpi amúgy többet tud rólam, mint én őróla) Hammer sátor elég kihalt volt, így nem volt nehéz a szórványos "tömegben" meglelnem Metalt s cimboráit. ( K-Soft and Aliza ) Bozralmasan berúgtam, s heves tánci-fánciba kezdtem, gyakorta koordinálatlan mozgással belemásztam Disznó képébe s a "Feltámadás" című ópusz szövegét daloltam fülébe. Disznó erre nem igazán volt vevő, punnyadt eléggé. Azt hittem egy sznob hülyegyerek... :) Metal viszont roppant jól szórakozott (Aliza nem csinált semmi említésre méltót, legalábbis nem akkor, amikor az én horizontom feltűnt) s Metal kérésére kisfestettem őt és kedves K-Soft-ot, elég gyatrán... dehát Bacchus... eztán.. hmm... fetrengtem itt-ott, s fotózgattam De Factoék dedikálását. Aztán nem tudom. Semmi különös. Ivás pirkadatig. Visszaadom a billentyűzetet a Malacnak : Tehát vége lett a De Facto-nak. Alízzal és Metállal maradtunk a színpadnál. Jött a Sentenced. Ez egy fínn zenekar. Na kb. a nevét ismertem. Nemigen fogott meg. Végigaludtam az Lízzel, miközben a Metal szeszért mászkált. Tarha, tarha. :) Metál valahogy eltűnt szokás szerint. Mi Alizzal moziba mentünk. Felnyaláboltuk a hálózsákot és a polifómot. Az Oldboy című Dél-koreai thillert bámultuk 2 órán át. Plussz még elszakadt a szallag is... persze elaludtunk rajta. A film arról szólt, hogy egy embert bezárnak egy cellába 15 évig és egy lyukon át adnak neki enni, stb. Egyetlen társa egy TV. KIszabadulása után kinyírbálta a fogvatartóit..marha izgalmas volt. A film után irány a sátorba Alízzal, stb... Oi ! Hoppá !
5.nap : (vasárnap)
Laciztunk, bebasztunk, nem mentünk semmi koncertre. Hoppá! Hoppá!
mansonka5 napja : én viszont ezt az estét Árpival töltöttem, aki még mindig a szombati jeggyel volt jelen. Mivel nem volt ismerősőm, hozzá csatlakoztam be. Ténferegtünk, megkerestem az elhagyott telefonját... aztán... Árpika elfáradt... én meg betettem Simon sátrába aludni, néha ránéztem, lefotóztam, aztán bebújtam hozzá, s mivel fázott, betakargattam... és haza gyüttem nagy boldogságban :)
6.nap : (hétfő)mansonka5 szemszögéből: kiérkezésem után wan2 felé vettem az irányt, Macskanadrág koncertre... Nem mint ha ismerném a cica nacit, csak az egyik tagot bensőségesebben, de elég rossz viszonyban (mansonka titkai) és piszok vacak kedvem volt, mert utolsó forintjaimat borra költöttem és tök egydül lébecoltam. Úrrá lett rajtam a kétségbeesés, se ismerős, se ital szponzor, mi lesz szerencsétlen pária fejemmel... Kedvem olyan szinten a béka popsija alatt volt, hogy MNG után majdem haza mentem... Csak közben nagy Hoppázások közepette megjelent Disznó, Metal és Aliza, s Metal azonnal felkarolt hogy "lesz szesz, tarhálunk, ne aggódj". Bementünk PICSÁ-ra, s hol Metal, hol Disznó hozott nekem kortyonként boros kólát. Metal bement pogózni, mi meg a szélen kántáltuk hogy "commandante che guevara". Metalék mindenképp jobb kedvre akartak deríteni, s nagyjából sikerült is nekik. Koncert után kimentünk wan2 mellé, s hevesen mutogattam K-Softnak, hogy "ott az a szemét Miki" (a cicanadrágos) Ezek után én hátramentem backstage-hez, fotózkodni Megyerivel és Bearnie-vel (kinőtt a szakállam, mire végre kijöttek) Metalék meg persze eltűntek. Ezek után vissza pilickáztam Hammerhez, aholis fülemet megütötte az hogy "HOOOPPPPÁÁÁÁ", ergo megleltem Metálékat. :) Leültünk, beszélgettünk, iszogattunk, Metal bekómázott Alíza ölébe (erről a momentumról fényképes dokumnetáció is található) én pedig Disznónak osztottam az észt vallásfilozófia témakörben, aki ekkor lényegesen jobb hangualtban volt, mint első találkozásunk alkalmával, De Facto alatt. Aztán addig addig csevegtünk, míg csók nem csattanat, franckarika tudja hogyan, ezen azóta se tudtunk Disznóval kiegyezni, hogy ki kezdte, álláspontom szerint ő. ( Szerintem nem én. - k-soft ) Így múlattuk az időt, Metal el is kapott "hagyd békén a barátomat és ne merd bántani" felkiáltásokkal, de ez valahogy úgy elsiklott a fülem mellett. Hajnalban mindahányan elmentünk a sátrakhoz, ott meg kellett csodálnom a lopott széket (mintha legalábbis a Tretyakov képtárban járnék...) s ittunk, mulattunk. Én legalábbis jól szórakoztam. :) Hajnalban Disznóval ott ténferegtünk a sátraktól nem messze, Metal 3 csajszinak magyarázta élete történetét, én pedig mindenkivel megosztottam aki a közelembe került hogy "Disznó a mai napi szerelmem, mi szerelmesek vagyunk most", épphogy csak nem estem közbe össze amúgy.Erre egy tag visszakérdezett hogy "miért csak mára?" én pedig tömören összegeztem hogy "mert a férfiak engem mindig kidobnak". Ezek után elkezdtem Disznót nyüstölni kérdésemmel hogy "te is kidobsz, ugye?", erre ő "nem foglak". :) Szóval meg nyugodtam. Aztán hazakészültem,de még előtte lefixáltam malaccal egy 20 órai talit a telefonfülkéknél. Pirkadt mire hazavergődtem megint csak, s igen, haza jöttem, mert nekem igen gyengék az idegeim, s ha azok kimerülnek, végem van...
7.nap : (kedd)
mansonka5 beszámoló: Úccsó nap... hulla fáradtan, pontban 20-kor megjelentem a telefonfülkéknél. Nem volt megingathatatlan hitem, hogy K-Soft valóban megjelenik, de Metallal karöltve megjelent. S folytattuk ott, ahol hajnalban abba hagytuk. :) Igazán nehézkesen jutottunk el Hammerhez (Metal úton-útfélen leállt a kútágassal és a köcsögtartófával is...) Hammernél múlattuk az időt, a változatosság kedvéért ittunk és ittunk... meg néha elfeküdtünk K-Softal a Hammer sátorba (malac ülve is tud tarhálni... ) míg végre felbukkant Vigi(Auróra ének-gitár, egykori imádott Vigim) Megkértem Metalt hogy fotózzon, igen jól bemért minket... de aztán én korrigáltam az ügyet. :) Jah, meg közben lefárasztottuk Kiskovácsot, Kiská "roppant örült" új kedvesemnek, mondván "micsoda alakokat szedek össze", Metal társaságát meg még inkább díjjazta- sose bírták egymást elviselni. (Fényképes dokumentáció természetesen van...) Aztán végre jött az Auróra. Bementünk Disznóval,Metal nem tudjuk hova tűnt, én pogózgattam is egy kicsit, aminek nem lett túl jó vége... hát persze, egy törékeny nő nagyot tud zuhanni a dúvad férfiak között, főleg, ha egy kicsit (vagy nagyon) piás is. Ez volt az a pont amikor otthagytam a koncertet, s hívtam Disznót, hogy menjünk ki. Kifele menet eltanyáltam a sárba (már zuhogott az eső...), majd a Toi-Toiknál észrevettem, hogy elhagytam a kulcsom... s bónuszként a felsőm is ripityomra szakadt. Ekkor ismét összetalálkoztam road Tamással, s neki meg Disznónak kiadtam az ukászt hogy "keressétek meg a kulcsomat". Közbe véget ért a 'Róra, s míg ő keresgéltek, én összefutottam Dandyvel (Doba Dani, a Soffi basszerosa) nagy 'Róra fan, s hátra csábítottam backstage-hez. Az eső közben szakadt, Dandy tök részeg volt, s miután ő kezet szorított Galaccsal (Auróra basszer) eltűzött. Magamra maradtam. Kezdtem kiborulni. (Nincsenek meg az ismerőseim, kulcsom elveszett, felsőm elszakadt, eláztam, részeg voltam, s a régi sebek is kezdtek szakadozni Kiská miatt) Felhívtam Kiskát, hogy hol van , mert én bajba vagyok s egyedül... Ott volt a Tesconál, Metallal,mire oda értem,Metal leült csajozni,nálam meg végleg eltört a mécses, mert Kiskovácsom igen flegmatikus volt velem... ("Minek iszol, ha nem bírod") majd otthagyott... Ekkor odavetettem magam az asztalra, félbe szakítva Metal csajozását és visongatm, bőgtem, hogy "hol a Disznó, azzonal keresd meg a Disznót, ő kell". De Metal előbb kicsajozta magát, aztán felkarolt és berángatott Hammer sátorba, hogy ne ázzunk még jobban el... S ott állt malacom, rögtön nyakába borultam, s már minden jó volt.. csak tiszta mocsok voltam, meg vizes, így vissza indultunk a sátrakhoz, hogy Disznó száraz gatyát adjon rám. Nehezen ment ez az út is, Metalt persze elhagytuk, találkoztunk Ambrusékkal (számomra nem ismert személyek)... aztán be K-Soft sátrába. Kaptam tőle gatyát, pólót, zokni is kellett volna,Metal sátrából, de Disznó csak esernyőt hozott... :) Engem közben road Tamás zaklatott telefonon, a csalódott szerelmes szídott engem és Disznót is, de erre kevésbé emlékszem, mert közbe félálomba voltam már egy egyszemélyes hálózsákba nyomorogva K-Softal... Ja, meg hívott Kiská is hogy mi van velem... aggódott... de azért otthagyott, na mindegy. Valamikor hajnalban Metal verte a sátrat, és Hoppázott, de ebből is kevés rémlik. Reggel 7 óra magasságában hagytam el K-Soft sátrát, igazán csini lehettem... az ő nadrágjába... :) és meggyötörve, mocskosan, ázottan ballagtam haza. Élményekkel és egy új kedvessel gazdagabban tértem haza, élmény volt ez az egy hét.
(Ez volt a 2005-ös Sziget. Az idén újra megyünk. Hoppá! - ksoft) |
