k-soft

Mint főszerkesztő : Kedves látogató! Köszöntelek téged a profilomon! Elsőképp szeretném megsúgni nektek, hogy én alapítottam anno ezt a portált és hosszú ideig én voltam főszerkesztője és tulajdonosa. Munkámban persze sokan segítettek. Külön kiemelném cseliket, aki a programozónk volt, és Szapyt. 2013-ban, mivel anyagilag már nagyon nem volt kifizetődő a fenntartás, s egyéb dolgaim miatt időm em volt az oldalra, így átruháztam másra. Azóta egy picit leállt a fejlődés és konzerválódott az oldal az akkori állapotban.
Mostanság sem távolodtam el a rock'n'rolltól, lévén koncertszervezéssel és klubüzemeltetéssel foglalkozom. Ez a budapesti Stadionoknál lévő S8 Undergrouns Club. Sokan valószínűleg inkább már innen ismertek, akár a pultból, mert az üzletvezetésen, marketingen és a programszervezésen mellett szívesen beállok oda is.

Zenei téren : Nagyon valószínű, hogy az alább leírtak alapján te is az emberek azon nagyobb részéhez fogsz sorolni, akik szerint nem vagyok normális. Az a helyzet, hogy igen változatos a zenei ízlésem. Alapvetően mondhatnánk azt is, hogy a rockzenét szeretem, de ad egy számomra a rock'n'roll-tól a punk-on és a skinhead zenén át a legkeményebb metal-ig beskatulyázható ide minden, ad kettő ezen felül mást is meghallgatok. Gyakorlatilag kiskorom óta az elektromos gitár szólt körülöttem. Apukám alapvetően blues-t, Bikinit, Piramist és hasonlókat hallgatott. Gyermekkori haverjaim ismertettek meg az AC/DC-vel, az Iron Maiden-nel, Deep Purple-lel, Ossian-nal és a többi nagy klasszikussal. Általánosban az osztálytársaimmal előszeretettel helyeztük be sétálómagnónkba a Pantera, Sepultura, Pokolgép, Prosectura, Queen és még ezer jó banda kazettáit. Ment a nagy gyűjtögetés a szalagokon, később a modernebb adathordozókon. :) Középiskolában ugyanez folytatódott, kiegészülve azzal hogy végre eljárhattam koncertekre és ez lényeges, hisz a rock'n'roll úgy az igazi! Szép lassan az idők folyamán megismerkedtem a különböző stílusokkal és rájöttem, hogy mindegyikben találok kedvemre valót! Mostanában általában a kedvemtől függ mit hallgatok és milyen buliba megyek el. Különleges helyet foglalnak el a népzenei motívumokat magukon viselő - legfőképp a magyar - együttesek. Szívesen pörgetem a Dalriada, a Vírrasztók, a Kormorán, a Szkítia, az Északi Pályaudvar, a Balkán Fanatik, a NOX, a székelyföldi Transylmania, a finn Korpiklaani, a britt Skyclad, a ferőer-szigeteki Tyr, a mongol Altan Urag, az ír Cruachan vagy a skót The Real McKenzies lemezeit! Ha már a metal és szóba került, akkor természetesen azt is imádom! Jöhet a klasszikus Judas Priest, Metallica, Accept, a magyar Moby Dick, Pokolgép, Akela, de a skála itt is széles. A keményebb nótákat felvonultató Children Of Bodom-on, Cradle of Filth-en vagy Soulfly-on kívül szeretem a klasszikus témákkal apelláló Haggard-ot, Therion-t, Epica-t és a sötétebb világú Nevergreen-t vagy Baskíria-t is. Fiatalabb koromban is elég sokat "punkoskodtam", avagy lógtam punkokkal, jártam punk koncertekre. Manapság kevesebbet járok, de mindörökre ott maradnak a szívemben az Exploited, a Ramones, az Auróra, a cPG, az ETA, a 193-as Cella, a Toy Dolls, a Konflikt és a többiek! Punk's not dead! Nem szeretnék megfeledkezni a klasszikus hardrock-ról sem. Nincs is jobb, mint egy nagyot zúzni a P. Mobil, a Black Sabbath, a Lord, az EDDA, a Scoprions, a KISS legnagyszerűbb slágereire! Hogy egy kis kitérőt tegyek az elektronika irányába megsúgom, hogy bírom a Bonanza Banzai-t, a Depeche Mode-ot és még a Prodigy-t is. :o) A gyökerek is mindennapjaim részei. A blues zene és ezen belül leginkább a magyar blues és blues-rock bármikor utat talál hozzám. Hobóék, Radics Béláék, Deák Billék, Takáts Tomiék maguk a hazai rockistenek. :) Mielőtt még valaki felhánytorgatná (Nem mintha érdekelne) megosztom veletek, hogy a nemzeti rock és a skinhead bandák is helyt kapnak a repertoárban. Sőt! Nagyon is sokat hallhatják a szomszédok, hogy a gépemen épp egy Ismerős Arcok, Jászmagyarok, Historica, Független Adó, Ballagó Idő MP3 számra kattintottam! Végül szeretném megegyezni, hogy a fenti felsorolás és lista nem teljes. Sok-sok remek dal és előadó szerepel a képzeletbeli "Best Of" válogatásomon. De leírásuk minden bizonnyal napokat venne igénybe! Felmerült esetleg egyes olvasóban az a kérdés, hogy férnek ezek el a szívemben? Hát így! Mindörökké rock'n'roll!

Régi Csibészek Egyik délután, megyek az utcán. Mit látok ? Seeemit! Tök részeg vagyok, csuklom egy nagyot; nincs szokásban nálam a józan állapot! Hejj! Régi csibészek a kocsmába benézek Nézik mit kérek, aztán tovább mennek! Pam-pam! Közel volt egy klub, hol soha nem voltunk, inkább egy kocsmában mulattunk. Az asztal alatt nem sütött a Nap, rágcsáltuk a söröspoharat! Hejj! Régi csibészek a kocsmába benéznek Nézik mit kérek, aztán tovább mennek! Pam-pam! Hullott a könnyünk, annyit röhögtünk Azt ittuk, amit szerettünk. Bámultuk sokat a részeg csajokat, Nem voltunk soha másnaposak! Hejj! Régi csibészek a kocsmába benéznek Nézik mit kérek, aztán tovább mennek! Pam-pam!

Blitzkrieg Bop Hey ho, let's go Hey ho, let's go Hey ho, let's go Hey ho, let's go They're forming in a straight line They're going through a tight wind The kids are losing their minds The Blitzkrieg Bop They're piling in the back seat They're generating steam heat Pulsating to the back beat The Blitzkrieg Bop. Hey ho, let's go Shoot'em in the back now What they want, I don't know They're all reved up and ready to go

Újra születnék Nem fáj semmi, már érzéketlen vagyok, Engem ne sajnáljatok. Én az élettől mindent megkaptam, Engem ne sajnáljatok. A szülői ház rég nem vár, A kocsmák füstje simogató, A szülői ház rég nem vár, Csak magamra számíthatok. Ha újra megszületnék, akkor is így élnék, Tudd meg, semmit sem bántam meg! Ha újra megszületnék, akkor is így élnék, Én már semmit sem bánok meg! Százezer átok sem állíthat meg, Miben hiszek, azt végigcsinálom, Százszor eltaposhatsz, újra felállok, Az utam végig kell járnom. A szülői ház rég nem vár, A kocsmák füstje simogató, A szülői ház rég nem vár, Csak magamra számíthatok. Ha újra megszületnék, akkor is így élnék, Tudd meg, semmit sem bántam meg! Ha újra megszületnék, akkor is így élnék, Én már semmit sem bánok meg! Vádolhat, támadhat, gúnyolhat, gyűlölhet bárki, Túlélek minden rossz gondolatot, Teszek rá, ilyen vagyok.

Hazám A kenyér hangját hallom én, Az apám szavát vallom én. Bárki vessen követ rám: Ez itt az én hazám. A mezők útját járom én, A gyárak súlyát hordom én. Bárki vessen követ rám: Ez itt az én hazám. Széles a Föld, magas az ég, Mérföldes csizma sem elég. De egy csepp föld vár mindig rám: Ez itt az én hazám. Az utcák ívfény gyöngysorát, A mezők szorgos illatát, A jövő szabad, szép szavát Jelented, ó, hazám. Széles a Föld, magas az ég, Mérföldes csizma sem elég. De egy csepp föld vár mindig rám: Ez itt az én hazám. A múltam bölcső-melegét, A létem ezer fűszerét, A vigaszt a száz kudarc után Te nyújtod, ó, hazám. Hitem a szerény büszkeség, Békétlen, békés nemzedék, Múlt, jelen, s jövő szól hozzám: Ez itt az én hazám, Ez itt az én hazám.

Ha az irodalom jön szóba : Elég sokat olvasok úgy érzem. Bár sajnos ez inkább múltidőben érvényes. Az utóbbi időben meglehetősen kevés időm van rá. Javarészt csak a tömegközlekedési eszközökre szorítkozik az olvasás mostanság. :( Ez azért szomorú, mert van itthon 10-20.000 könyv mely csak arra vár, hogy fellapozzam, őket. De sebaj. Lesz mit bambulnom majd 50 év múlva is a kandalló mellett. Érdeklődési köröm elég vegyes. Egyik kedvencem a sci-fi. Odavagyok Isac Asimov, Frank Frank Herbert, Arthur C. Clarke, Stanislaw Lem, Martin H. Greenberg, Francis Carsac és a társai műveiért. Szeretem Robert Merle-t, George Orwell-t és a többi nagy társadalomkritikus alkotásait is. Horror terén Ray Bradbury, Stephen King, Clive Barker írásai voltak nagyobb hatással rám. Hazai írók közül pár favorit : Passuth László, Nemere István, Jókai Mór, Móricz Zsigmond, Nagy Lajos, Örkény István, Csurka István, Nemes István, Wass Albert, Hegedűs Géza, stb. Természetesen a verseket is szeretem. Mindig találok megfelelő hangulatomhoz illő költeményt. Kedvenc költők : József Attila, Petőfi Sándor, Radnóti Miklós, Ady Endre, Reményik Sándor, Wass Albert (költőként is!!), Dsida Jenő, Charles Baudelaire, Voltaire, François Villon, Samuel Beckett, George Gordon Byron, Howard Phillips Lovecraft, Edgar Allan Poe, stb. Azt hiszem, hogy be is fejezem ezt a cikkelyt, mert hasonlóképp órákig tartana a felsorolás, mint a zenék terén.

Adjátok vissza a hegyeimet (részlet) Urak, akik a világ dolgait igazítjátok: adjátok vissza a hegyeimet! Bevallom őszintén: nem érdekel sem a politikátok, sem a világnézeti kérdéseitek, sem nagyszabású elgondolásaitok, melyekkel az embermilliók sorsát rendezni kívánjátok. Nem érdekelnek az embermilliók sem. Egy érdekel csupán: adjátok vissza a hegyeimet! Mert bármit is mondjanak a tudósok, a fiskálisok és a katonák: azok a hegyek az enyéimek. Mint ahogy én is hozzájok tartozom attól a perctől kezdve, hogy megszülettem a lábok alatt, abban a kis házban, s ők benéztek hozzám az ablakon. Nem a telekkönyv szerint voltak az enyéimek, az igaz. De enyéimek voltak Isten rendelése szerint, azáltal, hogy ott születtem s ott lettem emberré. Adjátok vissza a hegyeimet! Nézzétek urak: idestova ötven esztendeje már, hogy belerángattatok ebbe a játékba. Játszottatok az én bőrömön háborút és országosztást, ide-oda ajándékozgattatok engem s a hegyeimet, mint ahogy gyermekek ajándékozzák a játékszereket egymásnak. S én ötven esztendeig engedelmesen játszottam nektek mindent, amit csak parancsoltatok: kisebbségi sorsot, megaláztatást és elnyomatást, üldöztetést nyelvem és fajtám miatt, fölszabadulást és katonásdit. Játszottam háborút. Lelkesedést és halálfélelmet, rámenős bátorságot és fejvesztett menekülést, játszottam kétségbeesést, fájdalmat, dühöt, elvesztett háborút. Játszottam elvesztett otthont és elvesztett családot, csikorgó fogú bosszúvágyat és hadifogságot, játszottam hontalan bujdosást, magányos, kóborló farkassorsot az emberi rengetegben.., Urak, nekem elég volt. Én nem játszom tovább. Adjátok vissza a hegyeimet! Ne mondjátok, hogy keressek magamnak máshol helyet a világban, mert nincsen ennek a világnak helye, ami az enyém volna azon az egyen kívül. Ne mondjátok, hogy befogadtok ebbe vagy abba az országba, mert nincsen nekem azokban az országokban semmi keresnivalóm. Ne mondjátok, hogy lelek magamnak hegyet a Kordillerrákban, vagy a Sierra Nevadán: mert a más hegyei azok, nem az enyimek. Az én számomra nincs szépségük és nincs békességük azoknak a hegyeknek. Adjátok vissza az én hegyeimet! És azt se mondjátok, hogy nem én vagyok az egyetlen, akinek ez a sorsa, mert milliók váltak földönfutókká játékaitok során és én csak egy vagyok a milliók közül. Számomra nem vigasztalás, hogy millióknak fáj ugyanaz, ami nekem. Magamnak fáj, ami bennem fáj. Adjátok vissza a hegyeimet! Ne mondjátok azt sem, hogy van, aki többet vesztett, senki sem vesztett annyit, mint én. Nekem nem volt Palotám, amit fölépíthetnétek valahol a föld másik oldalán. Nekem nem volt vagyonom, amit bankjaitok visszafizethetnének, ha megszállná őket a jótékonyság láza. Állásom sem volt, hivatalom sem, ami helyett újat adhatnátok. Nekem semmim sem volt, csak a hegyeim s egy asszony, akit szerettem. S ez a kettő együtt többet ért, mint a világ valamennyi palotája, vagyona és hivatala. Senki sem vesztett ebben a játékban annyit, mint én. Adjátok vissza a hegyeimet! Urak, én alázatosan elhiszem, hogy nagyok vagytok és hatalmasok. Hogy kisujjatok egyetlen mozdulatára milliók halnak meg, országok cserélnek gazdát és földrészek süllyednek el a tengerek mélységeibe. De mindezeken túl hinni szeretném azt is, hogy tisztelitek az igazságot és a törvényt, amit Isten a világnak adott, és hogy a szívetekben jószándék szűri át még a kisujjatok mozdulatát is. De ezt csak akkor hihetem el, ha eltörlitek a rontást, ami játékaitok nyomán erre a világra rászabadult, és visszaadjátok a hegyeimet.

Nézzünk bizakodva jövőbe! Körülbelüli száztíz-száztizenöt év múlva, egy szép nyári napon, soron kívül megkondítják majd az ország összes harangjait. Sokan rá se hederítenek, pedig az a csengés-bongás nagy változások hírnöke lesz! Addigra Visegrádon újjáépül az egykori királyi palota, sosem látott pompával, óriási termekkel, függőkertekkel. Az avatási ünnepségen - azt jelzi majd a harangkongás - néhány aggastyánnak könnybe lábad a szeme. Valóban, az lesz az a perc, az a nagy és régen esedékes perc, amikor véget ér az ezeréves pechszéria. Visegrád akkor már nem ennek a csöpp kis országnak lesz a székhelye, hanem a Dunai Magyar Köztársaságnak, melynek négy vagy öt tenger mossa partjait. "Dunainak" azért fogják hívni a köztársaságot, nehogy összekeverjék egy másikkal, az Alsórajnai Magyar Köztársasággal. Ez utóbbit akkor se magyarok lakják majd, hanem kopott öltözékű, elnyűtt alsórajnaiak, akik csak kabalából vették föl a magyar nevet. Le se lehet írni, milyen jó dolog lesz akkor magyarnak lenni! Elég talán annyit mondani, hogy a "magyar" szó - potom száztizenöt év alatt - igévé változik, mely addigra minden élő nyelvbe felszívódik, méghozzá kellemes jelentéstartalommal. "Magyarni" franciául például annyit tesz majd: magamat jól leszopni. Spanyolul: utcán pénzt találni, érte lehajolni; katalán nyelvjárásban: "Könnyedén hajolgatok, amióta kínzó derékzsábámból kigyógyultam." És ha valaki Londonban így szól: I am going magyarni (vagyis szó szerint: megyek magyarni), ez azt jelenti: "Ahhoz az isteni nőhöz, akit ott látsz, most odamegyek, megszólítom, belekarolok, hazaviszem és..." (Itt egy csúnya szó következik.) Más példa: "Én magyarok, te magyarsz, ő magyarik" (mert ikes lesz az ige) hét civilizált nyelven (norvégül, görögül, bolgárul, baszk nyelven stb.) azt jelenti majd: "Ropogós kacsasültet eszem (eszel, eszik), idei uborkasalátával, miközben Yehudi Menuhin a »Csak egy kislány«-t húzza a fülembe." Továbbá: "Anyuka, mehetek magyarni? - Magyarhatsz!" - lettül azt jelenti, hogy egy kisfiú elkéredzkedik moziba, s az édesanyja, némi habozás után, elengedi, pedig a filmet csak tizennyolc éven felüliek látogathatják. De hagyjuk a külföldet! Itthon is sok mindent másként hívnak majd. Például a "vanília" helyett, mely idegen szó, a "háború" megy át a köztudatba, minthogy régi jelentését amúgy is elvesztette. A visegrádi cukrászdában tehát a fagylaltospult fölött ez lesz kiírva: Eper Puncs Háború Csokoládé Így fogunk élni. Addig, ezt a pár évet, ki kell bírni. Fiaink Volt egyszer egy szegény özvegyasszony, s ennek az asszonynak két szép szál fiúgyermeke. Az egyik, az idősebbik, elszegődött egy hajóra, melynek első útja mindjárt a Csendes-óceánra vezetett. Mi történt vele, mi nem, nincs, aki megmondja, mert hűlt helye lett a tengereken. A kisebbik otthon maradt. De egyszer, amikor az anyja elküldte gilisztacukorért (a patikába, ami a hetedik ház), nem jött többé haza. Neki is örökre nyoma veszett. Ez megtörtént eset. De a mesékben az özvegyasszonyoknak három fiuk szokott lenni. S mindig a harmadik, aki boldogul. Nyilatkozat Torkig vagyok! Állandóan téves számokat tárcsázok. Hangom, ha a főnökömmel beszélek, reszketni kezd. Úgyszólván elvesztettem a munkakedvemet. Gimnazista kislányom átnéz rajtam. Jövőre ötvenéves leszek. Ennélfogva alulírott dr. Stü Rudolf ünnepélyesen kijelentem, hogy ezen okmány aláírása hamis, aláírója csaló, akivel nem vagyok azonos. dr. Stü Rudolf s. k.

A borozó Gondüző borocska mellett Vígan illan életem; Gondüző borocska mellett, Sors, hatalmad nevetem. És mit ámultok? ha mondom, Hogy csak a bor istene, Akit én imádok, aki E kebelnek mindene. És a bor vidám hevében Füttyentek rád, zord világ! Szívemet hol annyi kínnak Skorpiói szaggaták. Bor tanítja húrjaimra Csalni nyájas éneket; Bor tanítja elfeledni, Csalfa lyányok, titeket. Egykor majd borocska mellől A halál ha űzni jő: Még egy korty - s nevetve dűlök Jégöledbe, temető!

Tiszta szívvel Nincsen apám, se anyám, se istenem, se hazám, se bölcsőm, se szemfedőm, se csókom, se szeretőm. Harmadnapja nem eszek, se sokat, se keveset. Húsz esztendőm hatalom, húsz esztendőm eladom. Hogyha nem kell senkinek, hát az ördög veszi meg. Tiszta szívvel betörök, ha kell, embert is ölök. Elfognak és felkötnek, áldott földdel elfödnek s halált hozó fű terem gyönyörűszép szívemen.

Érdekel a történelem : Mindig is sokat foglalkoztatott a múlt. Kiskoromban is bújtam az ilyen jellegű irodalmat, kezdve a szépirodalomtól a különböző teóriákat bizonygató könyveken át a lexikonokig. Leginkább a magyar őstörténet, népünk eredete érdekel, de a Trianoni békediktátum okai és következményei is legalább ennyire. Sokat olvasok az ókori, a történelem során elsüllyedt népekről, kultúrákról. Így például a keltákról, letűnt amerikai civilizációkról vagy mondjuk a Párthus birodalomról.

Hogyha mindenképpen kíváncsi vagy a politikai nézeteimre : Elég nehezen tudom magam besorolni. Igazából nem mondhatnám azt, hogy jobb vagy baloldali vagyok. Sem azt, hogy konzervatív vagy liberális. Az adott kérdés kapcsán viszont mindig megvan a saját magam álláspontja, amit elég nehéz befolyásolni. Azt mindenesetre leszögezhetjük, hogy a magyar nemzet érdekeit helyezem minden esetben előre. Ezt nem más népek kárára. A békés együttélés híve vagyok. (Sajna ez nem mindig jön össze.) Rasszista nem vagyok, nem utálom alapból egyik nemzet fiait se, de akik bántanak engem vagy a többi magyart az húzzon el innen, melegebb éghajlatra. Ugyanez vonatkozik a környező országok lakosaira is. Semmi bajom a normálisabb tóttal vagy mondjuk románnal, de amíg az utcán magyarokat vernek és nem biztosítják a magyar kisebbség jogait, addig nincs ez rendjén. És amúgy is, "Nem, nem soha!" Felvidék nem Szlovákia, Erdély nem Románia, Délvidék nem Szerbia ás folytathatnám, csak mesterségesen felszabdaltak a hazánkat. Annak ellenére, hogy bizonyos kérdésekben (pl. melegházasság, keménydrogok) elég maradian gondolkodom, úgy érzem szükség van a fejlődésre és bizonyos szintű liberalizációra az élet egyes területein. A magántulajdont helyesnek tartom, de a nagyobb - sok ember életét befolyásoló - "megacégeket" és ellátó rendszereket mindenképpen állami tulajdonban tartanám. Szebb jövőt!