Elárulok egy 'titkot', ami szerintem a legtöbb rockzenei portálon megállja a helyét: a munkatársak ezt ’hobbyként’ kezelik (=szabadidős tevékenység), szükséges főállás mellett végezzük munkánkat. Ez azért osztom meg veletek, hogy tudjátok, miért nem érünk oda egy koncert pontos kezdésére, vagy pl egy fesztivál minden napjára. Most adatott a Vekeri fesztivál, ami pár éve ismétlődően megrendezésre kerül Debrecen mellett a Vekeri tónál. A rendezvény keretein belül sokszor rukkoltak elő olyan neves előadókkal, mint pl. Motorhead, vagy a Napalm Death. Szóval idén is eljött a fesztiválszezon és a Pafe után Vekeri is megnyitotta kapuit. Fesztivál lévén volt 'vendégsereg', és sörsátor (a fő mozgatórugó).

Mit ne mondjak, nem volt annyira bereklámozva a rendezvény, mint amennyire kellett volna. Ha az Amorphis weboldalán nem tűnik fel, hogy újfent ellátogatnak hazánkba (idén másodszor), észre se veszem. Sikerült a munkám úgy intézni, hogy a fesztivál második napjára odaérjek. Néztem a koncertfelhozatalt, pár magyar banda kivételével az est folyamán kifejezetten csak a Sonic Syndicate érdekelt. Kimentünk időben, számítva a nagy tömegre és akkor ért a meglepetés. Nem is meglepetés, inkább csalódás volt az a pár száz ember, aki ott lézengett a fesztivál területén. Busz vitte ki a fesztiválozókat, ami kongott az ürességtől, mi a kocsit választottuk. Parkolóhelyet simán találtunk, a sátorhelyek totál üresen álltak. Nem értem a közönséget. Ennyire nincs érdeklődés, pénz az ilyen rendezvényekre? Szóval este 20 óra tömeg sehol, idő még jó.

Elmentünk megnézni a kisebb színpadon az Omen fellépését. Mit ne mondjak, CD minőségű hangosításra nem számítottam. Viszont nagyon jó volt a műsor. Kevesen voltak, de aki ott volt az csápolt, énekelt. Amióta Kori énekel az Omenben, nem láttam a csapatot. Így, hogy most jött ki az új albumuk, pont időszerű volt őket megnézni. Amíg nem kezdett el esni az eső, élveztem is a koncertet. Szijjártó Zsolti-t helyettesítette a HARD-ból is ismert Vámos Zsolt ezen az estén, Zsolti egyéb zenekari elfoglaltságai miatt. A régi nagy slágerek pl Vámpírváros mellett az új album dalai is felcsendültek.

Az eső elöl menekülve szétnéztünk még a fesztivál területén, egy színpad az erdő közepén volt. Épp a Blind Myself kezdett, de a 4 főből álló közönség nem győzött meg (szerintem a zenekart se). A másik színpadon (ami a főszínpad volt) épp Deák Bill játszott. A zuhogó eső ellenére sokan voltak kíváncsiak az öreg Bill Mesterre, engem pl. elvarázsol minden egyes alkalommal. Az István a Király 2 részlete nálam nyerő volt. Aztán visszanéztünk még az Omen után fellépő debreceni Benzin zenekar koncertjére. Sajnos nem tudtam sokáig élvezni a fiúk koncertjét, a nagyszínpadon kezdett Sonic Syndicate, rögvest Deák Bill után. Nem tudom, mit gondoltak a zenekar tagjai a kint álló „tömeg” láttán, csak azt tudom, előző este mikor az Eluveite frontembere meglátta a tömegnek nem nevezett rajongó tábort, csak annyit tudott mondani: "Azt hittem itt egy rock fesztivál van." A Sonic Syndicate basszerosa Karen épp babát vár, ezért ezen a koncerten kívül minden továbbit lemondtak. El tudjátok képzelni, mikor kijönnek és ott áll 100 lelkes rajongó, a sajtósoknak elkerített részen csak én fotózok egyedül...

Karennek elég nagy pocakja van már, de jól bírta a koncertet. A 23 órai kezdés elég késő volt, de legalább elállt az eső és nem volt meleg. Úgy érzem érdemes volt várni. Voltak már párszor nálunk, de én most láttam őket először. Nem követtem a tagcseréket a zenekaron belül, de egy gitáros volt csak jelen. Az est folyamán Volt egy 20 perces csúszás, de már alig vártam, hogy elkezdődjön a koncert. Csak álltam a fotós „árokban” és csodáltam azt a lendületet és erőt, amivel a banda berobbant a színpadra és ez az erő nem is csillapodott koncert közben sem. Nehéz volt fotózni, mert nem lehet fejet rázva élvezni a zenét és fényképezni egyszerre. A banda az első 3 albumról vegyesen játszotta a nagyobbnál-nagyobb slágereiket. A 2010-es albumot nem hallgattam túl sokat, mert nem jött be nagyon, de az első 3 igen. Nem maradt ki a sorból a My Escape, Denied vagy az Enclave és a Jack of Diamonds sem. Nekem nagyon bejött ez a 2 énekes dolog. Nagyon összhangban voltak. A vége felé volt egy kis gond adódott a lábdobbal, de az énekesek megoldották a helyzetet, addig kaptunk pár sört a fiúktól. Végig mozgásban voltak, ugráltak, rohangáltak a színpadon, alig lehetett egy normális képet csinálni a bandáról. Sajnos ennek a koncertnek is vége lett. Volt még a másik színpadon Kalapács koncert, de én inkább a kocsi felé vettem az irányt, erőt gyűjtve a következő napra.

Számomra a második ott töltött nap legfőképpen a finn Northerről és az Amorphisról szólt. Az utolsó napra a szervezők rendesen kitettek magukért, még egy tábla is kikerült a kapu elé, hogy "Vekeri fesztivál'. Megjegyzem, előző nap alig találtuk meg a bejáratot, pedig nem először jártunk a környéken. Meg az előző napi "majdnem eltévedést" figyelembe véve az odaúton azon gondolkodtam, hogy Amorphis-ék vajon mit gondoltak akkor, amikor meglátták hogy lényegében egy puszta mellett van a hely és bármerre néz az ember, csak kukoricást, délibábot és kietlen utat lát. Most legalább volt egy pár tábla. Szerencsére eső sem esett. Kiérve meglepődtem a nézőszámon. Kb duplája volt az előző napinak.


A szombati felhozatal elég gyérre sikeredett a zenekarok tekintetéből, nem volt bennem az az érzés, mint a pénteki napon. Most csak a két finn zenekar érdekelt igazán. Sikerült a Norther szintisével is beszélni a koncert után, aki közvetlen volt. De ne rohanjunk ennyire előre. A finn Norther zenekar ’96 óta létezik, elég szép időt futottak már be ezen a vonalon. Petri Lindroos kilépése megosztotta a rajongókat. A bandát folyton a Children of Bodomhoz hasonlítják, ezt a jelzőt mindig megkapják szegények, amin nem csodálkozom…. 2011-ben adtak ki utoljára albumot. A kezdés pontos volt a melodikus death metalt játszó banda részéről. Embertömeg nem volt, de többen eljöttek megnézni a bandát, mint előző nap Sonic Syndicate-et. A fiúk kb 1 órát játszottak. Szerencsére előző nap felfedeztük a zenekarok pihenőhelyét és bárkivel össze lehetett futni, így történt ez a zenekar szintisével, Tuomas Planmannal, akivel ittunk egy kis borocskát és beszélgetünk az Amorphis koncert előtt, nem sokkal később meg már a Tomi Joutsennel fotózkodtunk.

Már nagyon vártuk az Amorphis "legénységét"! Biztos néztek egy nagyot, mikor meglátták ezt a piciny tömeget. Igaz, idén már léptek fel hazánkban, de ez mégis csak az ország másik vége volt És ami nem a fővárosban van, az nem mozgat meg sok embert? Valljuk be őszintén, nem volt kellőképpen promotálva az esemény, sokan nem is hallottak a fesztiválról. Nehéz úgy fotózni egy koncerten, hogy közbe a zene is érdekel. Három szám után mentem és én is beálltam a sorba és élveztem a bulit. Úgy eltelt az a másfél óra, amit lenyomtak a srácok, hogy észre se vettük. Bár hiányoltam egy Black Winter Day-t, jó lett volna hallani... Tomi hihetetlenül tehetséges! Ahogy váltogatja a különböző hangszíneit, az engem még ma is elbűvöl. Aki látta már élőben, tudja, miről beszélek. Nagyon profin nyomta! A koncert végén My Kantele tette fel az „i”-re a pontot.

Összességében én jól éreztem magam. Családias hangulat volt, ez tény és való. Remélem a nézőszám nem vette el a szervezők kedvét egy későbbi rendezvény megvalósításától.

Amorphis set list:
1. Leaves Scar
2. On Rich and Poor
3. Sampo
4. House of Sleep
5. The Castaway
6. Alone
7. The Smoke
8. Vulgar Necrolatry
9. In the Beginning
10. You I Need
11. Silver Bride
12. My Kantele

[Tovább a képekhez...]

http://www.vekerifesztival.hu