Hírek Tagok Chat Fórum Képtár Cikkek Koncertek Zenekarok BejelentkezésrssMagyarEnglish
Plakátok : \
STONER EXTRAVAGANZA EUROPEAN TOUR 2018

A Hard Day´s Night vs. Help! a The Bits-szel - Muzikum

A Hammer Concerts bemutatja: AMORPHIS & SOILWORK CO-HEADLINE TOUR 2019

Marillion: Theatre-Tour

a Concerto Music bemutatja: A Nordic Symphony `18

[Tovább...]
Wall Of Sleep - When Mountains Roar \

Kezdeném azzal, hogy a Wall Of Sleep új lemeze szó szerint és átvitt értelemben is új köveket fog megmozgatni, új rajongókat szerezve a műfajnak. Akinek sok volt az előző album ólomsúlya, ezen a lemezen találhat kedvére való, gyors(abb) nótát. A When Mountains Roar ugyanis egy jóval rockosabb irányvonalat mutat fel, ami eddig nem nagyon jellemezte a WOS zenei világát. Lehet, hogy most ilyen témák születtek Füleki mester műhelyében, lehet, hogy az új dalnok Cselényi Csabi hangjához igazították a zenét, de amit ezen a lemezen hallhatunk, az igazán pusztítóra sikeredett. Jó értelemben.

balu wos



A Hungry Spirits-szel indul a lemez, mondhatom, hogy erős első dal…Heavy metal refrénnel operál, egyike az album gyorsabb tételeinek. Füleki Sanyi és a másik gitáros, Balázs szólói az igazán emlékezetes momentumok ebben a nótában. Csabi hangja valami egészen karcosan szól, és sokkal jobban is illik ehhez a zenéhez, mint elődjéé. Bár meg sem próbálok hasonlítgatni, mert nem lehet párhuzamot vonni az előző lemez (…and Hell Followed With Him…) és a mostani mű között. Az a Holdampf-éra lezárása volt, ez pedig egy új Wall Of Sleep sztori kezdete. Ezekhez a gyorsabb nótákhoz jobban passzol egy karcos hang, ilyen szempontból Cselényi Csabi volt a tökéletes választás. Az énektémái valóban változatosak, és igaz, másmilyen természetű, de ugyanolyan erejű hanggal bír, mint elődje. A szöveget tekintve a Hungry Spirits tetszik a legjobban, mert a témája nagyon közel áll hozzám. Történetesen egy dal arról, hogy az emberi lélek hogy ragaszkodik az élethez. A szöveg alapötletét a Tibeti Halottaskönyv és Hamvas Béla írásai szolgáltatták.

new wos



A következő dal a Receive The Pain, ez visszatér a döngölős doom riffekhez. Itt nincsenek földmélyre hangolt gitárok, mégis akkorát szakít, hogy a levegőt kiszorítja az emberből. Miközben hallgatom ezt a számot, tényleg képek jelennek meg előttem, ami nagyon jó jel…(Számomra értékmérő egy lemeznél/zenénél, hogy mennyire képes képeket felidézni bennem.) Itt egyből láttam a tömeget, akik kínlódva másznak felfelé a recsegő hegyek gerincén, és saját szenvedésük a teher, amit cipelniük kell. Komolyan elgondolkodtató, és nagyon vizuális ez a zene. Képeket idéz fel, és ahogy hallgatom a szöveget, azonnal leesik, hogy Csabi és a WOS mit akart átadni ezzel a dallal. Ezután egy könnyedebb dal jön, az Into The Light, aminek viszont a szövege súlyos. Csabi szemszögéből nézve, ez egy dal a mai világról, arról a szellemi sötétségről, ami körül vesz minket. És teljesen igaza van. Én a WOS eddigi munkásságát hallgatva szoktam ráérezni a doom metal lényegére. Itt, az Into The Light-ban, és a zárótétel Army Of the Dead-ben hangzik el a lényeg, hogy az emberiség butítja (és pusztítja) el önmagát. Nincs többé rendszer, nincs többé állandóság, összeomlik a megszokott élet. De megint elkanyarodtam, nézzük tovább a dalokat… A Raven Avenue egy Hammond orgonás betéttel nyit, ami épp csak leheletnyit érződik, de végigvonul az egész nótán, nagyon kellemes. Itt is villognak a képek a lelki képernyőmön, mintha a Holló c. filmből látnék kivágott kockákat. Simán beillene betétdalnak, kellően sötét és gonosz. Ez nagyon Csabás, ez a dal nagyon az ő világa. A Hell Sells viszont igazi ős-doom témára épül, még emlékeztet is kicsit az előző album hangulataira. Ezután a Bitter Smile-on és a Trapped In Sorrow-n keresztül elérkezünk a záró Army Of The Dead-hez. Számomra ez a lemez csúcsa, és állítom hogy sokan egyet fognak érteni, ha meghallgatták az új WOS albumot. Minden benne van: zombi-invázió, apokalipszis, igazi doom esszencia. Amit külön megemlítenék, a zárótétel legdurvább momentuma. Mégpedig, az az utolsó kitartott hang, amit Balázs játszik és fog le az Army Of The Dead utolsó percében. Na, EZ már gitározás…Lemez nem kívánhat súlyosabb befejezést. Bennem szorult a levegő, mikor először meghallgattam. Komolyan olyan volt, mikor valami recseg a fejed felett, és onnan már nem volt nehéz az apokalipszisre vizionálni..hogy rám szakad az ég.

wos 2



Összegzésként annyit mondhatok, hogy a WOS még nem csinált olyan lemezt, amibe komolyan bele lehet kötni. Valahogy egy kerek egészet alkot a zenekar, és ez érződik is. Nem baj, hogy Csabi még kicsit bizonytalankodik, és talán nem olyan nagy showman, mint Holdampf Gábor volt..majd lesz. Én már megszavaztam neki a bizalmat, ugyanis a hangi adottságai alapján bőven megérdemli. Ezzel a lemezzel egy új WOS született, ami talán frissebb, energikusabb, és ez érződik is. Én továbbra is maradok nagy rajongójuk.

WallOfSleep_WhenMountainsRoar_Front1400x1400px

Wall Of Sleep - When Mountains Roar

01. Hungry Spirits (05:17)
02. Receive The Pain (05:07)
03. Into The Light (05:07)
04. Raven Avenue (06:41)
05. Hell Sells (04:47)
06. Bitter Smile (03:55)
07. Trapped In Sorrow (04:05)
08. Army Of The Dead (07:26)

Értékelés: 10/10



http://www.myspace.com/wallofsleepdoommusic





Kárhozottak Királynője - 2010-09-23 (21:40)

Hozzászólások :
Nincs hozzászólás.

Hozzászólok :
Hozzászoláshoz belépés szükséges, ha nem vagy még tag, akkor regisztrálj!
Üdvözöllek, vendég \
Felhasználónév

Jelszó

Jegyezd meg
Rejtett mód
Regisztráció
Elfelejtett jelszó

Partnerek : \
metalindex

Get Adobe Flash player

Crazy Mama

rockmaraton

hammer

Keresés \

 Tagok kedvenc együttesei \
1.Tankcsapda (4896)
2.Metallica (4863)
3.Ossian (3939)
4.Depresszió (3699)
5.Pokolgép (3691)
6.Nightwish (3629)
7.Kárpátia (3439)
8.Iron Maiden (3437)
9.Road (3350)
10.Rammstein (3294)
[Tovább...]

metalindex


Impresszum - Szabályzat - Médiaajánlat