"Egyetlen hosszú köves út. Sok ezer kép. Egyetlen ember, Ki, az élet völgyében milliónyit lép. A sors, talán egy kő… Melyet, ha átlépek, életem megváltozik? S átíródhat az előre megírt történet? Szép is lenne… De hinni nehéz! Miben is kellene…? Valahol, valakik tudják már a választ, talán mindenre… Nem is tudom, nehéz most nagyon. A gondolatok csak kavarognak a fejemben, Mit vessek most papírra? Mi jó? Vagy mi helytelen? Nem könnyű ilyen helyzetben… Jó lenne most inkább a világot óriásként látni! Csak futni előre, hol utamon senki meg nem állít! Jó lenne, ha a mesék élnének, és jól végződne a világban minden emberi történet! …Mindössze ennyi… Én még hiszek a meséknek!"