Térden állva, egy hangra várva
Egyedül a jéghideg éjszakában
Az égre nézek, talán remélek
Egy jobb világot, mint amiben élek
Esélyt kérek a szabad léthez,
A méhben fogant új reményhez
Haragot, hogy visszatérjek
Vagy végleg eltévedek
Új világba vezet a léptem
Ott vár minden, amitől féltem
Az örök talány, utam vége
Folytatást nem is remélve
Zajlik még testem halála
Akár a hattyú utolsó tánca
Lassú halállal álmodom,
Ahogy a penge a kezemhez ér
Csekély csupán a fájdalom - mégis
Testem a tüzében ég
Arcomon a búcsúkönnyek
Vérré válnak, eltemetnek
Bennük arcok, régi képek
Csillognak, majd messze tűnnek
A lemondás békéje vár
Vesztesnek ma ennyi jár
Nem érzem, hogy ennyi év után
Létezhet szép halál?
Utolsó percek
Már nem is fáj
Mi jöhet még, mi itt talál?
A föld mélyében várok rá
Utolsó csókra - legutolsóra |
