AZ ÁTOK
I.
(Próza)
Testem kiégett, ódon katedrális.
A kín szunnyad mélyén csupán.
Letépett jel az angyal szárny is,
A vének könnye hull vérző nyomán.
Mélysötétből tör fel az árnyék,
Homály mélyből felsíró lét.
(ref.)
Az arcokon jegy,
Káin bélyeg,
Sötéten izzó, vérszagú átok.
A csontokon jel,
Istentelen,
Megváltót gyászoló évszázadok.
(bridge)
A könyörgés nem értem szól,
csak áldozat a húsomból.
A kereszt már csak (én)reám vár,
ősmagány a síroknál.
II.
(Próza)
Anyáink könnye hull szurok lékből.
Meggyötört testük új testet ád.
Lelkünk kitaszítatott kegyelméből,
Apánk belénk oltotta a halál magvát.
Vérünk önemésztő, pusztító nász,
Utódaink hite elkárhozás.
Zene: Szloboda Tibor, Ruszity Vladimir
Szavak: Szloboda Tibor |
