Semmid sincsen már,
és a hited is elhagyott
Felteszed magadnak a kérdést:
Uram isten, hát miért vagyok?
Téged is sablonra vágtak,
bábbá tettek felsöbb körök
Üres szó volt minden ígéret,
és kiröhögtek a hátad mögött!
Eljöttünk most érted,
hogy kirázzunk a porból
Kiléphetsz már végre
az idomított sorból
Utolsó tanulságként
meg kell értened:
Emberként csak akkor élhetsz,
ha nem veszted el a hited!
Látod a fényt a távolban,
de itt csak a homály tombol
Elindulnál feléje,
de figyelnek hátulról
Rájöhetnél végre,
hogy csodák nincsenek
Drótokon rángatnak
befolyásos embere |
