Lehet, hogy nem vagyok senki, de azért nem kéne minden este
Belémkötnöd azért, mert neked most ilyen a kedved
Látom rajtad, hogy kemény vagy, nem szólok, rád se nézek
De te utánam jössz és nem nyugszol amíg nem vérzek
Refrén:
Folyik az orromból és a számból, de te még mindig kemény vagy
Látod a sebet az arcomon és úgy döntesz, hogy ez nem elég nagy
Rám ütsz még kettõt, hármat talán négyet nem emlékszem
Elvesztettem az eszméletem és a maradék önbecsülésem
Miért nem lehetek én is olyan nagy fiú mint te
Miért nem oszthatok igazságot ahogy te
Miért nem veszed észre, hogy talán nem így kéne
Miért is mondom ezeket, hiszen semmi értelme
Lehet, hogy nem kéne ennyire elítélõen beszélnem rólad
Biztos a gyerekkorod volt nehéz ezért nem is tehetsz róla
Üss és verj el mindenkit akinek nem tetszik a pofája
Ne is keresd az indokot, fogd az egészet a világra
Refrén:
Folyik az orromból és a számból, de te még mindig kemény vagy
Látod a sebet az arcomon és úgy döntesz, hogy ez nem elég nagy
Rám ütsz még kettõt, hármat talán négyet nem emlékszem
Elvesztettem az eszméletem és a maradék önbecsülésem |
