Szivük alatt az élet
Összes titka, örök láncolata
Szemük előtt a világ
Minden árnya, zajló áradata
Egyformán óvják a lángot
A kiralynők, s az utcalányok
Egyformán, várják a percet
Mikor először felsir
Egy ártatlan lélek
Túl sok könnyet és vért láttak ők
A világot teremtők
Túl sok szárnyaló vágy romjait
Szétszakadt álmait
De a szeretet és a remény nem hagyta el
A Föld Asszonyait
A rájuk rótt terhet hordják
Van ki keresztet, s van ki glóriát
Nevüket versekbe fonták
Mennybe emelték, a sárba tiporták
Imádták, gyűlölték, átkozták
Uralták őket és szolgálták
Mások és megis egyek
Bárhogy élnek, bárhol létezhetnek
Túl sok könnyet és vért láttak ők
A világot teremtők
Túl sok szárnyaló vágy romjait
Szétszakadt álmait
De a szeretet és a remény nem hagyta el
A Föld Asszonyait |
