Akela, Alhana, Alvin és a mókusok, Anti-Flag, Aurora, Avenged Sevenfold, Barackca, Depresszió, Die apokalyptschen reiter, Echo of Dalriada, Fegyelmező Részleg, Fürgerókalábak, Hatóságilag Tilos, Helloween, HétköznaPI CSAlódások, Iron Maiden, Junkies, Linkin Park, Metallica, Misfits, Nightwish, Nirvana, Ossian, Pihent Elme, Pokolgép, Prosectura, Ramones, Rancid, Replika, Ska-p, Sonata Arctica, Tankcsapda, The Casualties, The Darkness, The Locos, S e x pistols, The Unseen, The Varukers, Tűzmadár , Linx (L)
hallgatni. öhm továbbá:
ha megismersz ugyis megtudod. |
fizika óra van, én mellette ülök.nézem a fénylő, fekete haját, a gyönyörű zöld szemét...ő rámnéz, és mosolyog.de ő nem úgy néz rám, ő csak az úgymond "legjobb barátom".vége az órának, vége a napnak, ő átjön hozzám elkérni a matekfüzetem.én odaadom neki, ő rámmosolyog, az arcomra nyom egy puszit, és azt mondja, köszi.én el akarom mondani, hogy szeretem, el akarom mondani, hogy akarom őt, és hogy nem akarom, hogy csak barátok legyünk, de ő nem így néz rám és én ezt tudom.másnap találkozunk a suliban, mellette ülök, sír...sír, mert szakított a barátnőjével.én megvigasztalom, ő átölel...érzem, hogy majd kiugrik a szívem.egy órán keresztül a karomban fekszik, aztán rám mosolyog, az arcomra nyom egy puszit és azt mondja, köszi.én el akarom mondani, hogy szeretem, el akarom mondani, hogy akarom őt, és hogy nem akarom, hogy csak barátok legyünk, de ő nem így néz rám és én ezt tudom.telnek a napok, az évek, látom hosszú talárban, az érettségin, látom, amikor átveszi a bizonyítványát.ő rámmosolyog.én el akarom mondani, hogy szeretem, el akarom mondani, hogy akarom őt, és hogy nem akarom, hogy csak barátok legyünk, de ő nem így néz rám, és én ezt tudom.együtt megyünk a főiskolára, de telnek az évek, és már a diplomaosztón találom magam.ő még helyesebb, még szebben mosolyog, még szebbek a zöld szemei.az utolsó nap ő rámmosolyog, az arcomra nyom egy puszit.én el akarom mondani, hogy szeretem, el akarom mondani, hogy akarom őt, és hogy nem akarom hogy csak barátok legyünk, de ő nem így néz rám, és én ezt tudom.eltelik rengeteg idő, én minden héten beszélek vele telefonon.és akkor megkapom a szörnyű hírt.ott állok a koporsójánál, ami nyitva van, látom a fehér arcát.potyognak a könnyeim.nem mosolyog rám, nem kapok tőle puszit.el akarom neki mondani, hogy szeretem, el akarom mondani, hogy akarom őt, és hogy nem akarom, hogy csak barátok legyünk, de ő már nem tudhatja ezt...később felmegyek a szobájába, megtalálom a naplóját, és a következőket olvasom: " rámosolygok, az arcára nyomok egy puszit.el akarom mondani, hogy szeretem, el akarom mondani, hogy akarom őt, és hogy nem akarom, hogy csak barátok legyünk, de ő nem így néz rám, és én ezt tudom."
Pár okosság:
-A boldogság emléke már nem boldogság, de a fájdalom emléke még fájdalom.
-Akkor a legelviselhetetlenebb valaki hiánya, mikor melletted ül és tudod, hogy sosem lehet a tiéd.
-A mosoly egy görbe vonal, amely egyenesbe hozhat mindent.
-Nehéz dolog, hogy ne szeress, de nehéz az is, hogyha szeretsz. A legnehezebb, ha hiába szeretsz.
-Így vagy úgy - egy embernek önmagában semmi esélye sincs. |