Nagy progresszív zene rajongóként az az elképzelésem támadt, hogy felkeresem azokat a magyar zenekarokat, profi zenészeket, akik ennek a bonyolult, változatos, néhol zavaró és mellbevágó, néhol pedig varázslatos és meghökkentő hangzásvilágnak szentelték tudásukat. A rockerek.hu megadta számomra a lehetőséget, hogy a magyarországi progresszív rock/jazz-rock/metál együttesekkel készített interjúimat közzétegyem egyfajta sorozat formájában. Bár lehet, hogy a rockerek.hu társasága nem kimondottan erre a zenére pörgeti a frizurát, de úgy gondolom, soha nem árt ráncba szedni az alapokat. A mostani interjúban a TOMPOX zenekar megalapítójával, Pócs Tamással (Tompox) fogok beszélgetni. Sokaknak a Solaris (Tompox) név nem sokat mond, de ez nem csoda, hiszen az 1980-ban megalakult, Stanislaw Lem sci-fi könyvéről elnevezett együttes leginkább külföldön ért el nagyobb sikereket. Hosszú utat jártak be, többek között jártak Lengyelországban, Rio de Janeiro-ban, Los Angeles-ben, Mexico-ban stb., én pedig a Városligeti Sörsátorban hallottam őket először. Nekem úgy tűnt, a TOMPOX egyértelműen visszaidézi a 80'-as évek beli űrbéli és mesebeli atmoszférát.


Saci: Hogy vagytok? Hogy telt a nyaratok?
Tamás: Köszönjük, jól vagyunk. Volt pár koncert, de lehetett volna több is, pl. vidéken kevesen ismerik a Tompoxot.


Saci: Mivel én még kezdő vagyok a "szakmában" kezdetnek tisztázzunk le egy apróságot... Volt a Solaris, majd a Napoleon Boulevard, aztán a Solaris Fusion és a Nostradamus, meg a Solaris utódzenekaraként működik a Tompox, ami a Solaris Tribute Band. Vagy mi... Hogy is van akkor ez most?
Tamás:A Solaris 1980-ban alakult. 1982-ben lettem a zenekar basszusgitárosa. Közben alapítottuk a Napoleon Boulevard-t 1985-ben. 1986-tól a S-szal csak néhány hazai koncertünk volt ’90-ben és ’93-ban. A Napoleon Boulveard 1992-től jó pár évig beszüntette a működését, ugyanakkor a S-szal ismét elkezdtünk dolgozni, és ’95-től kezdve bejártuk észak-, közép- és dél- amerikát. Koncerteztünk Brazíliában, több alkalommal az USA és Mexikó több városában. 2006-ban játszottunk újra itthon, egy teltházas koncertet adtunk a MÜPA nagytermében. Akkor azt hittem, hogy lesz folytatás, de páran úgy döntöttek, hogy nem akarnak többet koncertezni. Akkor határoztam el, hogy én folytatom tovább, ha kell más tagokkal. A Solaris tulajdonképpen nem szűnt meg, csak nem játszik, így más néven kellett tovább vinni a projectet. Ezért lett a Solaris Fusion, majd a Nostrademus, és végül 2008 októberétől a jelenleg is működő Tompox. A Solaris T. Band ugyanez a zenekar, csak eleinte még több Solaris számot játszottunk, és így utaltunk a stílusra, mert akkoriban a Tompox-ot még kevesen ismerték. Szerencsére ma már nem így
van, ezért a Solaris Tribute Band nevet elhagytuk, és visszatértünk a Tompoxhoz. Tavasszal az első lemezünk is Tompox néven jött ki. 2011 nyarán - 29 év után - végleg kiléptem a Solarisból. A Napoleon Boulveard-ral 2010. óta szintén teljes erővel koncertezünk, természetesen Vincze Lillával együtt.

Saci: A Solaris zenéje számtalan emberben mozgathat meg érzéseket, hangulatot, a régmúlt emlékeit. Mégis egy személyről lett elnevezve az utódzenekar? Miért?
Tamás:Mert egyedül én voltam a Solaris tagja, és mivel a Tompox az „én gyermekem”, úgy gondoltam, hogy akik ismerik a S-t és engem, azok így könnyebben rátalálnak a zenekarra. (Tompox=Tom Pócs, csak külföldön sok helyen x-nek ejtik a „cs” betűt)


Saci: Év elején megjelent a Tompox első lemeze. Mennyiben más ez az album, mint az eddigiek?
Tamás:Ha eddigiek alatt a Solaris lemezekre gondolsz, úgy azt mondom, hogy stílusában hasonló – ez volt a cél – de természetesen törekedtünk az egyéni hangzásra, lévén ez nem a Solaris zenekar.


Saci: Ezen a portálon leginkább azzal foglalkozok, hogy a magyar progresszív együtteseket mutassam be. Szinte alig találok olyan zenekarokat, akik tartósan fennmaradnak ebben az összetett hangzásvilágban. Szerinted mi ennek az oka? Régen nyitottabbak voltak a progresszív zenékre?
Tamás:Az egyik ok természetesen a pénz, illetve annak hiánya. Ez rétegzene, ami kevesebbeket mozgat meg, mint mondjuk a Megasztár. Régen jobb volt a helyzet, többen jártak progresszív zenei koncertekre, a média is nyitottabb volt rá, hiába mondanak most többen mást. Az USA-ban, vagy Mexikóban azért vannak mégis több ezren a koncertjeinken, mert ott ez a réteg sokkal nagyobb. Bizonyíték erre egy-két Solaris DVD.

Saci: A Solaris 26 évvel ezelőtt feloszlott, a tagok nem akartak az utódzenekar részesei lenni. Hogyan érintettek a visszautasítások?
Tamás:A Solaris nem oszlott fel, csak nem játszik. Erre már előbb utaltam. Nem utasítottak vissza, csak nem
akartak más formációban Solaris zenét játszani, de nem ez volt az oka annak, hogy tavaly kiléptem a
Solaris-ból. Az más történet, ne feszegessük most.


Saci: Beszéljünk pár szóban a jelenlegi tagokról. Legalább is mutassuk be őket.
Tamás:Balla Endre zeneszerzés-zongora szakon végzett a konzervatóriumban, ezen kívül kiváló fogorvos. Berdár Gabi Alapi István tanítványa. Szeretem a játékstílusát. (Pistiét is). Tasi Ádám a zeneakadémián kiváló eredménnyel végzett fuvola-tanár szakon.
Szula Peti sok zenekarban bizonyított már dobosként. Tanít is. És tényleg kialakult a barátság is a zenekaron belül.


Saci: Mind a Solaris és mind a Napoleon Boulevard sokat megélt zenekar, díjak, elismerések... A Tompox életében mire vagy a legbüszkébb?

Tamás:Arra, hogy összejött egy olyan zenekar, aki minden érdek nélkül a mai napig együtt van. Arra, hogy sikerült a Solaris-al azonos felállásban új, egyéni stílust kialakítani, és hogy a mai körülmények között Böszörményi Gergely (Periferic Records) látott annyi fantáziát a zenekarban, hogy kiadta és terjeszti is a lemezünket, és a Solaris-hoz hasonlóan koncerteket próbál
szervezni a Tompox-nak szerte a világban. Itt említem meg a feleségemet, Horváth Ildikót, aki a zenekaraim (3) menedzsere, és aki nélkül sokkal nehezebb lenne a helyzetünk, mert az egyébként utálatos adminisztrációt is átvállalta a koncertszervezés mellett.

Saci: Idén megjelent a Tompox első lemeze Hungarian Eclectic címmel. Miként értelmezhető az album?
Tamás:Remélem, a címben benne van a lemez jellege. És még egy kis átvitt értelem is, utalva a mindennapokra.


Saci: Mit akar tükrözni a tojás az album elején?
Tamás:Bizonyos fokig a dolgok eredetét, másrészt a sárgája a napot, azaz a Solaris-os múltamat. Azonkívül tetszik a formája, azt hiszem logónak sem lenne rossz.


Saci: Hogyan fogadták a régi Solaris-osok a Tompoxot? Van, aki hitetlenkedik arról, hogy a Tompox vissza tudja varázsolni a régi Solaris hangulatot?
Tamás:Általában jól, de persze volt és van, aki hitetlenkedik, de szerencsére egyre kevesebben. Lassan kezdik elfogadni és megkedvelni ők is a zenekart, az is tény, hogy ma csak a Tompox játszik „élőben” Solaris zenét. Ugyanakkor kialakulóban van egy olyan tábor, aki soha nem is hallotta a Solarist, és a Tompox-on keresztül szerette meg mindkét zenekart.


Saci: Miben más a Tompox, mint a Solaris?
Tamás:Más tagok, mindegyik egyéniség a maga módján, mindenki beleteszi a saját elképzeléseit.


Saci: Számtalan külföldi fellépésen vagytok túl a Solaris-al. Hasonlóképp tudtok érvényesülni a Tompox-al is határon túl?
Tamás:Nagyon reméljük hogy igen, erre már utaltam az előbb. Van is valami alakulóban, de erről majd, ha már visszajöttünk.


Saci: Ezen az albumon szerepel egy King Crimson feldolgozás? Hogy jött az ötlet, hogy ez rákerüljön a "bemutatkozó" albumra?
Tamás:Nagy kedvencem a Crimson, és Kiss Zoli, aki az ország egyik legjobb énekese, hitelesen el tudta énekelni. Ő tulajdonképpen idő hiányában nem játszik a zenekarral, (több bandában is ő a „főhős”, ZBB, Korál Forever, stb.) de néhány nagyobb koncertre ígérete szerint eljön.


Saci: Miként tud érvényesülni egy közismert progresszív együttes ma Magyarországon? Ti is érzitek a gazdasági válság hatását?
Tamás:Nehezen és igen, de látok egy pici fényt. Kezd újra kialakulni igény az élő zene és ezen belül a progresszív zene iránt.


Saci: Van egyfajta zenei alázat, amit érezni lehet a Tompox zenéjének hangulatán. Lélekemelő és magával ragadó dallamok és melódiák. Kik azok, akiknek munkássága hatással volt/van rátok? Kik azok, akiket példaképnek tekintetek? Zenészek, művészek, költők?
Tamás:Örülök, ha így látod. Nehéz lenne felsorolni a külföldi példaképeket, sok van. King Crimson, ELP, Yes, stb. A magyarokat könnyebb: Syrius, Mini, Szakcsi, Frenreisz Karcsi, Póka Egon, és még többen, tehát mégsem könnyebb, mert belőlük is sok van szerencsére. Költő is más művész is van jópár, én még ahhoz a generációhoz tartozom, akikkel ügyes tanárok megszerettették a verseket, és főleg az olvasást, ami nekem ma is a zene mellett a kedvenc időtöltésem. Ja meg a polgári repülés és repülőgépek már tacskó korom óta. Pilóta lettem volna, ha nem lettem volna zenész.

Saci: Hogyan születik meg egy Tompox dal? Van múzsád vagy megihlet az általános hétköznap is akár?
Tamás:Endre a fő zeneszerző, én csak második vagyok. Természetesen mindig járkál valami dallam a fejünkben, és ha sokszor visszatér, akkor azt leírjuk, aztán közösen megcsináljuk a próbákon.


Saci: Ti támogatjátok a kezdő próbálkozásokat? Követitek a pályatársak munkáit?
Tamás:Igen, hiszen minket is támogattak kezdő korunkban sokan, és ezt nem szabad elfelejteni. Tény, hogy sok zenekarnál ez manapság már nem divat sajnos. És járunk más zenekarok koncertjeire. Sokukat szeretjük.


Saci: Mivel te vagy a Napoleon Boulevard basszuzsgitárosa is, és köztudott, hogy 2010. óta "Júlia újra a földön jár", megkérdezném, hogy hogyan zajlanak a munkálatok?
Tamás:És még a Black Box-ban is játszom, ami Csiga Sándor, kiváló szövegíró (P.Box, Dinamit, stb,) szerzői zenekara. Több átfedés is van, mert pl. Tasi Ádám a Napoleonban is fuvolázik, a Black Boxban pedig szintetizátoron játszik. Mindhárom zenekarban teljes erőbedobással dolgozunk, másképp nem lehet semmit elérni. A zenélés nem csak hivatás és öröm, hanem rengeteg meló is.


Saci: Mire emlékszel vissza a legszívesebben az elmúlt harminc évből?
Tamás:A két lányom születésére, az utazásaimra a világban, az összes zenekaromra, koncertjeimre és
a Malévre.


Saci: Ha mernél álmodni, mi lenne a legnagyobb álmod?
Tamás:Hogy életünk végéig egészségesek legyünk, és végig annak, és abból tudjunk élni (kicsit jobban, mint most), amit szeretünk. És még sok jó koncert, cd és repülés, utazás. És valami kis ház Budapest mellett, vagy a Rómain.

Saci: Sok sikert kívánok neked és a zenekarnak! Köszönöm az interjút!


http://www.facebook.com/pages/Tompox-zenekar/149341438452535
http://tompox.hu
https://www.youtube.com/watch?v=NqobATej7Xo