,,Minek kell inni és vezetni, mikor lehet szívni és repülni."
,,Akármilyen butus okkal
ijesztgetnek mumusokkal,
tanuld meg e tudományt,
hogy a mumus sose bánt.
Zsákba sem dug, hisz a zsákját,
az egerek rég kirágták,
táskája sincs, a zsebe
tökmaggal van mind tele.
Egész napon, este-reggel
bibelődhet gyerekekkel.
Köszönj neki jó nagyot,
kérjél tőle tökmagot."
,,Mindenki hülye, csak más téren és más mértékben."
,,Ha valaki kormányváltozást akar, az olyan, mint amikor eldob egy citromot, majd egy másikba harap, remélve, hogy az nem savanyú."
,,You must take your way alone."
,,Mert mindenik embernek a lelkében dal van,
És a saját lelkét hallja minden dalban,
És akinek szép a lelkében az ének,
Az hallja a mások énekét is szépnek."
,,A szép szavak valóban rövidek és könnyen kiejthetőek, de visszhangjuk örök."
,,Oly furcsák vagyunk mi emberek,
a lelkünk sír, az ajkunk nevet.
Egymásról azt hisszük, boldog talán,
s irigykedünk minden szaván.
Azt hisszük, ha a másik szeme ragyog,
gondolatai tiszták, szabadok.
S nem vesszük észre, hogy vennénk észre,
hogy könnyei égnek csillogó szemében.
Hazugság az egész életünk,
hisz akkor is sírunk, ha nevetünk."
,,Csak addig élsz, amíg benned és belőled árad."
,,Az élet az, ami akkor történik veled, amikor másról terveket szövögetsz."
,,Az élet attól szép, hogy bármi megtörténhet. És attól szar, hogy meg is
történik."
,,Az élet egy olyan nemi úton terjedő betegség, melynek a halálozási aránya 100%."
,,Az életünk egy nagykabát,
Elhordjuk, mert ránk adják."
,,Ne keresd a halált, a halál majd rád talál. Az utat keresd, ami beteljesüléssé avatja a halált."
,,Az élet azért nehéz, hogy megnehezítse a halált."
,,TUDOD MI A BÁNAT?
Ülni egy csendes szobában, s várni valakire, aki nem jön többé.
Elutazni onnan, ahol boldog voltál, s otthagyni szíved örökké.
Szeretni valakit, aki nem szeret téged, könnyeket tagadni, mik szemedben égnek.
Kergetni egy álmot, soha el nem érni, csalódott szívvel mindig csak remélni.
Megalázva írni könyörgő levelet, sírdogálva várni, s nem jön rá felelet.
Szavakkal idézni, mik lelkedre hulltak, rózsákat őrizni, melyek megfakultak.
Hideg búcsúzásnál forró csókot kérni, mással látni Őt, nem visszafordulni.
Kacagni boldogan, hazug lemondással, otthon leborulni, könnyes csalódással.
Aztán átvergődni hosszú éjszakákat,
imádkozni azért, hogy ő meg ne tudja, mi is az a bánat. "
,,Jövőm már nincsen,
A múltam már nem kell."
,,Válaszd az életet! Válaszd a munkát. Válaszd a karriert. Válaszd a családot. Válaszd a nagyképernyős TV-t, válaszd a mosógépet, kocsit, CD-lejátszót és az elektromos konzervnyitót. Válaszd az egészséget, az alacsony koleszterinszintet, a fogászati ellátást. Válaszd a fix-kamatozású jelzálogkölcsönt. Válassz első otthont. Válaszd meg a barátaidat. Válassz szabadidőruhát és hozzá illő sporttáskát. Válassz 3 szobás lakosztályt részletre egy olcsó sorházban. Terülj el egy fotelben és nézd a lélekölő, agypusztító TV-s kvízjátékokat. Élj pusztán zavaró körülményként kölykeid számára, akiket azért nemzettél, hogy magadat helyettesítsd. Válaszd a jövőt! Válaszd az életet! De miért akarnék ilyesmit tenni? Úgy döntöttem, nem választom az életet. Mást választottam. Hogy mi az oka? Nincs semmi oka."
,,Nem érdekel, hogy miből élsz.
Azt akarom tudni, hogy mire vágysz,
És hogy mersz-e találkozni szíved vágyakozásával
Nem érdekel, hogy hány éves vagy.
Azt akarom tudni, megkockáztatod-e,
Hogy hülyének néznek a szerelmed miatt,
Az álmaidért, vagy azért a kalandért, hogy igazán élj.
Nem érdekel, hogy milyen bolygóid állnak együtt a Holddal.
Azt akarom tudni, hogy megérintetted-e szomorúságod középpontját,
Hogy sebet ejtett-e már valaha rajtad árulás az életben,
És hogy további fájdalmaktól való félelmedben visszahúzódtál-e már.
Azt akarom tudni, hogy együtt tudsz-e lenni fájdalommal,
Az enyémmel, vagy a tiéddel,
Hogy vadul tudsz-e táncolni, és hagyni, hogy az eksztázis
Megtöltsön az ujjad hegyéig annélkül, hogy óvatosságra intenél,
Vagy arra, hogy legyünk realisták, vagy emlékezzünk
Az emberi lét korlátaira.
Nem érdekel, hogy a történet, amit mesélsz, igaz-e.
Azt akarom tudni, hogy tudsz-e csalódást okozni valakinek,
Hogy igaz legyél önmagadhoz,
Hogy el tudod-e viselni az árulás vádját azért,
Hogy ne áruld el a saját lelkedet.
Azt akarom tudni, hogy együtt tudsz-e élni a kudarcal,
Az enyémmel, vagy a tiéddel, és mégis megállni a tó partján
És azt kiálltani az ezüst holdnak, hogy ,,Igen"!
Nem érdekel, hogy ki vagy, és hogy jutottál ide....
Azt akarom tudni, hogy állsz-e velem a tűz középpontjában
Anélkül, hogy visszariadnál.
Nem érdekel, hogy hol, mit, és kivel tanultál.
Azt akarom tudni, hogy mi tart meg belülről,
Amikor minden egyéb már összeomlott.
Azt akarom tudni, hogy tudsz-e egyedül lenni saját magaddal,
És hogy igazán szeretsz-e magaddal lenni az üres pillanatokban."
,,Aminek jönnie kell, jönni fog, és ha itt lesz, szembe kell nézni vele."
,,Sokan élnek, akik halált érdemelnek és sokan meghaltak, akik életet érdemelnek."
,,Ha kivágtad az utolsó fát,
Ha megmérgezted az utolsó folyót,
Rájössz,
Hogy a pénz nem ehető."
,,Ami valakinek szemét, az lehet, hogy másnak kincs."
,,Ne halat adj az éhezőnek, hanem tanítsd meg halászni."
,,Kitartani az elveink mellett,
Mindig előre nézni akkor is,
Ha már nincsenek benned
Sem remények, sem csodák."
,,Hogy nem számít, mennyire jó valaki, mindenképpen fájdalmat okoz neked olykor. És ezért meg kell bocsátanod neki.
Hogy évek kellenek a bizalom kiépítéséhez, de elég néhány másodperc a leromboláshoz.
Hogy nem kell megváltoztatnunk barátainkat, ha megértjük, hogy a barátok változnak.
Hogy a körülmények és a környezet hatnak ránk, de magunkért csakis mi vagyunk felelősek.
Hogy vagy Te tartod ellenőrzés alatt a tetteidet, vagy azok fognak Téged.
Megtanultam, hogy a hősök olyan emberek, akik azt tették, ami szükséges volt, szembenézve a következményekkel.
Hogy a türelem rengeteg gyakorlást igényel.
Hogy vannak emberek, akik szeretnek bennünket, de egyszerűen nem tudják, hogyan mutassák ki.
Hogy olykor az, akire azt hinnéd, hogy megadja neked a kegyelemdöfést, ha már a földön fekszel, egyike azon keveseknek, akik segíteni fognak neked felállni.
Hogy csak azért mert valaki nem úgy szeret téged, ahogyan te szeretnéd, ez nem azt jelenti, hogy nem szeret téged teljes szívével.
Hogy sosem szabad azt mondani egy kisgyermeknek, hogy az álmok balgaságok: tragédia lenne, ha ezt elhinné.
Hogy nem mindig elég, ha megbocsát nekünk valaki. Az esetek többségében te vagy, akinek meg kell bocsátani magadnak.
Hogy nem számít, hány szilánkra tört a szíved: a világ nem áll meg, hogy megvárja amíg összeragasztod.
Talán Isten úgy akarja, hogy találkozzunk sok nem hozzánk illő emberrel, mielőtt találkozunk az igazival. Így mikor végre találkozunk vele. Tudjunk majd hálásak lenni ezért az adományért."
,,Rossz úton jár az, aki álmokból épít várat, és közben elfelejt élni."
,,Alattad a föld,
Fölötted az ég,
Benned a létra."
,,A pallérozott elme számára a halál nem más, mint egy új kaland kezdete."
,,A becsülettől soha el ne térj,
Sem indulatból, sem pedig díjért!"
,,Nem megyek csak azért a végállomásig, mert addig szól a jegyem."
,,Ne bízz meg semmiben, ami gondolkodik, de nem látni, hogy hol tartja az eszét."
,,A hazád a te nagyobbik otthonod,
Itt születtél, itt élsz, és itt is kell meghalnod."
A románok bejelentik, hogy felépítik a világ legnagyobb stadionját. A vállalkozáshoz minden ország segítségét kérik. A felajánlások sorban meg is érkeznek minden országtól, kivéve a magyarokat. Rettentő diplomatikusan felteszik a kérdést:
- Hát ti magyarok, mit adtok?
- Miért, a telek nem volt elég?
Kolozsváron János és Pista kocsmázni mennek. Futva közeleg feléjük egy úr:
- Legyenek szívesek, mondják meg, hol van az állomás. - kérdi románul.
Mire János:
- Mi nem tudni.
Az úr továbbszalad, Pista pedig megkérdi:
- Te János, miért nem mondtad meg, hogy hol van az állomás? Lekési az az ember a vonatot!
- Hagyd csak! Azt mondják, hogy már 2000 éve itt vannak; tudhatnák, hogy hol van az állomás
 |
4.9063
