Hírek | Tagok | Chat | Fórum | Képtár | Cikkek | Koncertek | Zenekarok | Bejelentkezés |
|
||||||||||||||||||||||||||||
Képek : | ||||||||||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Ismerősei : | ||||||||||||||||||||||||||||
Volfram Félig nyúzott bakkecske ApámLánya Kistüske Victorie_Delacroix FilthyDave Vikii | ||||||||||||||||||||||||||||
Kedvenc együttesei : | ||||||||||||||||||||||||||||
Alestorm, Amon Amarth, Apocalyptica, Blind Guardian, Children of Bodom, Cradle of Filth, Dimmu Borgir, Disturbed, Eluveitie, Ensiferum, Eternal Tears of Sorrow, Evanescence, Fleshgod Apocalypse, Godsmack, Gojira, Haggard, In Flames, In Slaughter Natives, Korpiklaani, Leprous, Lyriel, Nightwish, Paddy and the Rats, Pain, Paradise Lost, Puscifer, Rhapsody of Fire, Sabaton, Silentium, Sonata Arctica, System of a Down, The Agonist, The Birthday Massacre, The Dreamside, Three Days Grace, Trivium, Turisas, Two Steps from Hell, Watch My Dying, Within Temptation, Zeal & Ardor | ||||||||||||||||||||||||||||
Magáról : | ||||||||||||||||||||||||||||
Üdv nálam! :) Amennyiben a bemutatkozásom túl önalázónak, túl arrogánsnak, netán túl elitistának vagy irodalmiasnak tűnne, kérlek tekints el tőle. Vagy ne. Also, idézőjelek helyett alsóvonalat használok, az oldal nem szereti az idézőjelet. Jelenleg épp az életem kezdem újra, ismét a szüleimnél élek és regenerálódok, lelkileg és testileg is. A gimit Fehérváron, az egyetemet Pécsen végeztem, utána egy másfél évig Pesten éltem. Hogy eztán hova kerülök, az a jövő zenéje. Elég sokrétűnek és viszonylag nyitottnak tartom magam, elég az eddigi _karrieremet_ tekintve is: gimiben reál tagozat, egyetemen full humán (pedagógia), utána még diákként raktáros kisegítő, aztán raktáros, utána logisztikai asszisztens lettem, felmondásom előtt kaptam ajánlatot a termékmenedzsmenthez is. Szeretek minden-mindenről részletesen, analitikusan és szintetikusan is gondolkodni, odavagyok a sörözős filozofálós estékért, ahogy a sörözős-ótvarkodós-hülyülős alkalmakért is. Alapvetően mindenkivel jól ki tudok jönni, de ez nem azt jelenti, hogy ne lennének emberek, akiket ne vetnék meg. Beszéd- és vitastílusom kissé offenzív, meg néha kicsit hablatyolok is. Vagy nagyon. Szabadidőmben (amiből most rengeteg van) PC játékokat püfölök (egy jó közös játék vagy egy jó sztori rettentő sokáig le tud kötni - pl. tesómmal közös lövölde vagy a világ meghódítása felülnézetből, meg ha mond valamit akkor a sok közül Mass Effect, Hellblade, stb.), makettezek, gitározom ill. a szintetizátort nyomkodom, mindkettőt amatőr szinten. Emelett verselgetek időnként (lásd alant az eddigi leghosszabbat és legtöbb gondolatot felölelőt) vagy az idestova 10-11 éve dédelgetett regényötletemet dédelgetem. Évek óta nem volt olyan perc, hogy unatkoztam volna, szóval feltalálom magam. Türelmes, elfogadó, megértő ember vagyok, persze nem határok nélkül. Mindemellett rettenetesen szétszórt, egy adag görcsölésre való hajlammal. Szeretek a tudatalattim által keltett hullámokon lovagolni, ami (és itt most a gondolati lánc jónéhány elemét kihagyom) azt idézi elő, hogy sokszor _furcsán_ gondolkodok és\vagy viselkedek. A szétszórtságom és a mérsékelt makacsságom ezzel párosítva azt hiszem nehéz esetté tesz. Ennek számomra egyedüli hátulütője, hogy így nagyon-nagyon kevés emberrel tudom magam úgy igazán egy hullámhosszon érezni. És hát akivel nem így vagyok, nem marad huzamosabb ideig az életem része. A fentiekből adódóan talán kitalálható, hogy herótom van a szűk látókörű, felszínes emberekből. Ezen kívül mérhetetlenül fel tud baszni az igazságtalanság és a sztereotípiák túlzott mértékű érvényesítése. Itt megjegyzem, barátkoztam meleg sráccal, _plázapicsa_ hölgyeménnyel, és nem egy rockert ismerek, akit bárcsak ne ismernék. No, mostanra ennyit körmöltem össze, elég hosszú lett így is. Remélem nem unatkoztál. :) Ui.: Ha képes vagy minden nap sört küldeni ugyanazzal a szöveggel, vagy _sziamizu_-zni, akkor az életben nem fogok visszaírni. Ebben biztos lehetsz ;) Szirthatáron És most megálltam egy kicsit. Elszívok tán egy zsák cigit. Talán úgy jégbe marhatom, Mi remeg már úgy ajkamon. Szétszabdalom önmagam, Megbontom szunnyadó agyam, Hogy szökhessen mérgező gáz, Hogy ordítson az éhező vágy! Haragom szól egy éve már, Ó, mindent-mindent körberág, Ráz, rombol, őrjöng, nem hallgat, "Vetkőzz meztelenre"! Szól, s mögém mutat, Mögém mutat. S mit én gyöngyerdőnek hittem, Ott abból már semmi sincsen. Ott vörös, kopár sivatag Nyúlik, terpeszkedik, pang. Minden ezüst-hűvösnek tűnt, De oda dögletes meleg gyűlt, S nem simít, nem dédelget. Megfőzi, marcangolja az életet. Igaz szelekre emlékeztem, De most amit fúj, szégyenlet. Tiszta, őszinte ruha helyett Rőt por meg mocsok rebeg. Zúgás szól könnyű dal helyén. Vaskolosszus puffan henyén. Egy gép dolgozik a parancsból. Ez lett szép Mesevárosból. Port seper a sivatagban! Nagy lapátok forognak lassan. Üres munkába bújik a restség, Fölém tornyosul Vagy száz méter fölöslegesség, Vagy száz méter fölöslegesség. Ruhátlan lettem a látképtől. Kiestem időből és térből. Valós és valótlan itt nincs, Se semmilyen biztos bilincs. Idő bújt gyenge szellőmbe, Ha volnék állat, lehetne szőrme. Kőkaréjok tengere tördel Gondolatot otromba köddel. Egy félig létező Szirten Életem épp hogy csak zizzen. Zajos a szikla alattam. Oly nagyon soká maradtam. Elibém toppan a mélység, Morog lenn a sötétség. Keservvé szelídült haragom, Átmutat megint az anyagon. Átmutat megint az anyagon. Az üveges búgás után Ott tátong elém mordulván Bűnös mélységben az Örvény. Egy lyuk lélekpartom öblén. Fekete sodrása nyugodt, Sötétlilás karjai itt-ott Fölszomorodnak nagy lomhán, S mulatnak a halál holtán. Ismerem e hasadékot. Bút ölel meg ősi tébolyt. Gyomrában halálos szavak A magány vizébe baktatnak. Szívében fagyos üresség Zsibong nedves csendes éjt. Millió jéggörcs nyom álmot, Húz a szemre vaskos palástot. De világidőm szép mélyén Felint nekem a bölcs révész. Keservem s haragom arcául Rekedt mosollyal Végtelenül belém bámul. Végtelenül belém bámul. "Engedj lényedbe felhőt, Hadd mossa rothadó belsőd, Karcolja villámmal neved, Mielőtt magad temeted." Sugall nagy igazat szemmel, Benne dértüzű lelkemmel. A Sötétség Ura engem vár, Ugorva törne az üvegzár. Ködben fekvő emlékekben Ott bújik Ő lefedetten. Mindig ölelt, mindig tépett, Ha szívem ócska útra tévedt. Szótlanná dermedt hívása Egyre kevéssé rémdráma, Inkább hűs eufória, Mindent mondó melódia. Ily roppant fénylő árnyékot Nem szülhet, ki bármit szándékol. Űrből lett a fájó barátom, Hogy ne essék meg halálom. Varázsvérű gondolat Ő, Köves szárú, szép rózsatő, Feketéllő, bölcs rejtelem, Hű titkon óvó förtelem. Megléte vezető tortúra. Börtöne gondolt textúra, Mit most feltört, s engem felzabál És megment, ha lent megtalál. És megment, ha lent megtalál. És megtalál, de megtalál, Ha véget ér e maszkabál, Mert hívása páratlan fény A Szirt kényszerítő szélén. Már mindenki alábukott, Remény, öröm, aki tudott, Élt, halt, futott, s már csak én Nem sírok a világ peremén. Görcsöm tájfunként lüktet, Majd női dúdolásra csügged, Aztán megébred és elhal, Egész kozmoszokat felfal. Rezgő ritmus dübög kék súlyt Ambivalens harmónián hunyt Zúgó hullámok dallamába, S szelídít végül nagy sokára. E hangra a Szirt elnémul, A kőlap zajtalan vonul, S a fényvékony momentumban Akarva biz`, lábam megcsusszan, Lábam megcsusszan. S zuhanok és csak zuhanok, Az Örvényben várnak csillagok, A szerelmek ős-tanulsága, Nagy kérdésre kis válaszok, Talán egy cseppnyi nirvána. Szertehol csak igazság marad, Az minden világot visszahoz, És a sötét vizek alatt Visszatérek magamhoz, Visszatérek magamhoz. | ||||||||||||||||||||||||||||
Szavazatok : | ||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||
|