Hírek | Tagok | Chat | Fórum | Képtár | Cikkek | Koncertek | Zenekarok | Bejelentkezés |
|
|||||||||||||||
Képek : | |||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Ismerősei : | |||||||||||||||
Fesztgirl Dávid Draiman Insomnia dark_dark Arcan | |||||||||||||||
Kedvenc együttesei : | |||||||||||||||
12 Stones, 30 Seconds To Mars, | |||||||||||||||
Szeret : | |||||||||||||||
Utál : | |||||||||||||||
A katolikus egyház tanítása a hét főbűnt jelöli meg, mint az emberi bűnök forrását. A hét főbűn a következő: 1. A kevélység. 2. A fösvénység. 3. A bujaság. 4. Az irigység. 5. A torkosság. 6. A harag. 7. A jóra való restség. Régebben 8. bűnként a hazugságot említették. 1. A kevélység (lat. superbia) A kevélység a büszkeség elfajulása; míg a büszke ember nagy becset tulajdonít személyes tulajdonságoknak, birtoknak, származásnak, kitüntetésnek, de azért nem néz le szükségképen másokat, csak a magáét tartja nagyra, esetleg joggal, addig a kevély, főleg másokkal szemben, kiket lenéz, tartja magát nagyra, nagyobbra mint szabad. A büszke a maga érdemét beszéli; a kevély mások érdemét lenézi. A kevély ember rendesen hiu is, a kevélység az öntudat túltengése, önmagunk mások felé helyezése. 2. A fösvénység (gör. filargüria, lat. avaritia) Zsugoriság : a megszerzett véges javakhoz való rendetlen ragaszkodás- E ragaszkodás megmutatkozhat a megszerzés rendetlen vágyában (kapzsiság) és a megszerzett dolgok rendetlen birtoklásában. A birtoklás rendetlenségét jelzi, hogy a fösvény a számára szükséges mértékben sem válik meg javaitól, nem költi pénzét, esetleg nagy vagyon birtokában is nyomorog. A fösvénység a világ javainak túlzott szeretete, az azokhoz való beteges ragaszkodás. A fösvény ember mindent magának akar, mindent meg akar szerezni, és semmit sem tud kiengedni a kezei közül. Azt hiszi maga rendelkezik az anyagi javaival, gazdagságát csak a saját ügyességének köszönheti. Ezért a fösvénység a kevélység édes gyermeke. Aki magát Isten fölé helyezi, az előbb-utóbb azt hiszi, az egész teremtett világ őérte van, és ezért minden őt illeti meg. A Lukács evangéliumban szereplő gazdag ember is ilyen ember volt. Mindene megvolt, csak a másik ember felé való érzékenysége veszett el. Lenézte, talán utálta is Lázárt. Mindenképpen bosszantotta, mert nem illet bele az ő gazdag életről alkotott képébe. Ez a fösvénység legnagyobb veszélye. Vakká tesz a rászorulók felé. Nem veszi észre a szükséget szenvedőt. 3. A bujaság (lat. luxuria) a nemi gyönyör rendetlen kívánásának vagy élvezésének bűnös készsége. „Az embert két dolog különbözteti meg az állattól: az első az evőszköz használata, a második pedig a nemi élet kontrollja!” A buja emberből ez utóbbi hiányzik. Az Istentől kapott, bennünk jelen lévő természetes nemi vágyat öncélúan élvhajhász aktussá silányítja. Mert a buja ember nem tud őszintén szeretni, nem akarja magát egy életre elkötelezni társa mellett, nem kíván boldogítani, hanem éppen ellenkezőleg: isteníti a szabadosságot, mindig csak kapni, leszakítani kíván. A bujaság nem ismer féket és gátat a nemi kapcsolatban, nem törődik azzal, ha bemocskolja mások becsületét, ha vét az emberi együttélés egyik alapvető és isteni parancsolaton nyugvó szabálya ellen: „Ne kívánd felebarátod házastársát…” 4. Az irigység (lat. invidia) Mások értékei láttán ébredt ellenséges indulat, mely önmagára nézve rossznak látja a másik lelki vagy anyagi javait. Gyümölcse a káröröm. Az irigység rejtettebb megnyilvánulásai: Az irigy ember nehezen viseli mások tudásban, tiszteletben, világi javakban v. az életszentségben való gyarapodását; elhúzódik a szerencsés embertől, örül, ha az bajba jut; szívesen hallgat megszóló és rágalmazó beszédet; mások dicséretét kisebbíti, kedvetlenül és közönyösen beszél róluk, jó cselekedeteiket túlzott iróniával magasztalja, s ezzel eltorzítja; a másokat dicsérő beszédet kedvetlenül hallgatja, félbeszakítja, gúnyt űz belőle, vagyis akadályozza a tisztelet születését iránta; a jót elhallgatja, v. félremagyarázza, a jó szándékot kétségbe vonja. 5. A torkosság (lat. gula): mértéktelenség evésben-ivásban. A mértékletesség, amelyet a táplálkozás megszorításán kezdünk és a böjtön át folytatunk, csodálatos hatású általános jellemtulajdonsággá bővülhet, amely egész lényünkre kiterjed. Az a láthatatlan körző, amely határt szab minden vágyunknak, önműködőleg kezd tevékenykedni és nem engedi mértéktelenül tágulni életköreinket. Valami különös gépezetet indítunk el belül a lelkünkben, amely mértéket oszt, és amely mindig fékez, helyes mértéket követel. Ha bánat ér, nem engedi, hogy a túlzott bánkódás leterítsen.. ha megijedünk, hirtelen valami átláttatja velünk a félelem értelmetlenségét, ha kétségek gyötörnek vagy féltékenység dúl bennünk, valami csitítani kezd és védőernyővel látja el a túlzott hevülést. [1] 6. A harag (lat. ira) A harag az emberi lélek azon indulata, mely a megsértett, megrövidített, várakozásaiban megcsalatkozott, szokásaiban megzavart, önérzetében sértett ember lelkében ezen dolgok okozója ellen támad. A harag, a megtorlással párosulva bosszúvá válik. Ha ez az érzés hirtelen, nagy erővel támad fel a hirtelen harag (méreg) nevet kapja. Jézus értünk halt meg a keresztfán, hogy mi bocsánatot nyerjünk és ne menjünk a kárhozatra. Nekünk nem kell meghalnunk embertársunkért, de tudnunk kell elengedni , megbocsájtani egymásnak. Annál is inkább mert a harag nemcsak az egymás közötti viszonyt, de a saját lelkünket is mérgezi és tönkreteszi belső nyugalmunkat. [2] 7. A jóra való restség (lat. acedia) vonakodás a szükséges áldozathozataltól vagy erőfeszítéstől. "Aki azért tudna jót cselekedni, és nem cselekszik, bűne az annak." [3] - írja a Biblia A henyélés minden bűnnek a forrása és hasznos tevékenység nélkül elsorvadunk és tartástalan lényekké vedlünk. Mahatma Gandhi, kalkuttai Teréz anya és még többen a másoknak való önzetlen szolgálattal kerültek a világ legkiemelkedőbb emberei közé. | |||||||||||||||
Magáról : | |||||||||||||||
http://www.facebook.com/profile.php?id=100002136312747 | |||||||||||||||
Szavazatok : | |||||||||||||||
| |||||||||||||||
|